Tartalomjegyzék

• Gazdaságdiplomácia – elmélet és gyakorlat felkészülő diplomatáknak
• Impresszum
• Bevezető – a könyv tartalma • (Kutasi Gábor, Nagy Sándor Gyula)
• chevron_rightI. Makrogazdasági folyamatok és szakpolitika
  • chevron_right1. A világgazdaság a globalizáció új szakaszában • (Simai Mihály)
    • Kérdések
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right2. Egy nyitott gazdaság makrogazdasági folyamatainak elemzése • (Kollárik Ferenc)
    • 2.1. A makrogazdasági folyamatok nyitott gazdaságban
    • 2.2. A gazdasági teljesítmény mérése
    • 2.3. Az árszínvonal alakulása a gazdaságban
    • 2.4. Munkanélküliség és foglalkoztatás
    • 2.5. Költségvetési politika és költségvetési folyamatok
    • 2.6. Monetáris politika és folyamatok
    • 2.7. Külgazdasági összefüggések
    • 2.8. A várakozások szerepe a gazdaság működésében
    • Kérdések
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right3. A kereskedelmi folyamatok és előnyök felmérése • (Vigvári Gábor–Kutasi Gábor)
    • 3.1. A nemzetközi kereskedelem értelmezése • (Vigvári Gábor)
    • chevron_right3.2. A nemzetközi munkamegosztás elméletei • (Vigvári Gábor)
      • 3.2.1. A kereskedelem gravitációs modellje, illetve a kereskedelmi folyamatok fejlődésének rövid története
      • 3.2.2. A nemzetközi kereskedelem mögötti gazdasági okok
    • 3.3. Kereskedelempolitika jóléti hatása • (Vigvári Gábor)
    • chevron_right3.4. A fizetési mérleg elemzése • (Kutasi Gábor)
      • 3.4.1. A fizetési mérleg tartalma
      • 3.4.2. Mit árul el nekünk a tőkemérleg?
    • Kérdések
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right4. Hogyan módosítják a nemzetközi kereskedelmi és gazdasági integrációk a gazdasági folyamatokat? • (Kollárik Ferenc)
    • 4.1. Bevezetés
    • 4.2. A regionális integrációk elméleti és gyakorlati háttere
    • chevron_right4.3. Napjaink meghatározó és formálódó gazdasági integrációi
      • 4.3.1. Az Európai Unió (EU) mint a legmagasabb szintű integráció
      • 4.3.2. Az Eurázsiai Gazdasági Unió (EEU)
      • 4.3.3. A latin-amerikai integrációs törekvések
    • chevron_right4.4. Az integrációk hatásai a kereskedelmi és gazdasági folyamatokra
      • 4.4.1. Vámunió-elméletek
      • 4.4.2. Az integráció hatásainak mérése
    • Kérdések
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right5. A termelési tényezők nemzetközi áramlásának elemzése • (Kollárik Ferenc, Kutasi Gábor)
    • chevron_right5.1. Tőkefolyamatok • (Kollárik Ferenc)
      • 5.1.1. A külföldi közvetlentőke-befektetések fogalmi és tartalmi meghatározása
      • 5.1.2. Az FDI lehetséges pozitív hatásai a fogadó országra
      • 5.1.3. Az FDI lehetséges negatív hatásai a fogadó országra
      • 5.1.4. A külföldi közvetlentőke-befektetések csoportosítása
      • 5.1.5. A külföldi közvetlentőke-befektetések elemzése
      • 5.1.6. Aktuális FDI trendek a világgazdaságban
    • chevron_right5.2. A tőkepiacok nemzetközi elemzése • (Kollárik Ferenc)
      • 5.2.1. A nemzetközi pénz- és tőkepiacok működése
      • 5.2.2. Mit tudhatunk meg az állampapírpiacok változásából?
      • 5.2.3. Hogyan értékeljük a részvénytőzsdék ingadozását?
    • chevron_right5.3. A nemzetközi munkaerő-migráció elemzési módszerei • (Kutasi Gábor)
      • 5.3.1. A munkaerő-vándorlás okai és hatása
      • 5.3.2. A képzett munkaerő elvándorlása
      • 5.3.3. A migrációs többlet
    • Kérdések
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right6. A fejlesztéspolitika hatása a gazdasági környezetre • (Szent-Iványi Balázs)
    • 6.1. Bevezetés
    • 6.2. A nemzetközi fejlesztés céljai és motivációi
    • 6.3. Kik adják a segélyeket?
    • 6.4. A nemzetközi fejlesztési projektek megvalósítása
    • 6.5. Vállalati lehetőségek – hogyan tudnak a gazdasági szereplők bekapcsolódni a nemzetközi fejlesztésbe?
    • 6.6. Magyarország nemzetközi fejlesztéspolitikája
    • Kérdések
    • Felhasznált irodalom
• chevron_rightII. Nemzetközi statisztikák és rangsorok
  • chevron_right7. Hogyan olvassunk nemzetközi kereskedelmi és tőkestatisztikákat? • (Sass Magdolna)
    • 7.1. A nemzetközi statisztikákkal kapcsolatos problémafelvetés
    • 7.2. Külkereskedelem
    • 7.3. Tőkeáramlások
    • 7.4. A nemzetközi kereskedelmi és tőkestatisztikákkal kapcsolatos fő megállapítások
    • Kérdések
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right8. A nemzetközi versenyképességi mutatók értelmezése • (Almadi Sejla)
    • 8.1. A versenyképesség fogalma és értelmezésének szintjei
    • chevron_right8.2. A világgazdasági és világpiaci versenyképesség mérése
      • 8.2.1. Egyszerű versenyképességi mutatók
      • 8.2.2. Komplex versenyképességi mutatók
    • 8.3. Kétértelműség a nemzeti versenyképesség meghatározásában
    • 8.4. Esettanulmányok az összetett világgazdasági vagy világpiaci versenyképességi mutatók értelmezéséhez
    • Kérdések
    • Felhasznált irodalom
    • Mellékletek
• chevron_rightIII. A nemzetközi vállalati és pénzügyi folyamatok elemzése
  • chevron_right9. A multinacionális vállalatok viselkedése és elemzése • (Endrődi-Kovács Viktória)
    • 9.1. Az MNC és az országok potenciális előnyei és hátrányai az MNC-k nemzetközi aktivitásából
    • 9.2. Az MNC és az országok lehetséges előnyei az MNC-k nemzetközi tevékenységeiből, működéséből
    • 9.3. Az MNC és az országok lehetséges hátrányai az MNC-k nemzetközi aktivitásából
    • 9.4. Az MNC-k tevékenységének illusztrálása – a gazdaságpolitika feladata
    • 9.5. Hogyan integrálja az MNC egy ország kapacitásait a globális termelési láncokon keresztül?
    • 9.6. A multinacionális vállalat mint globális ármeghatározó piaci szereplő (oligopólium)
    • 9.7. Befektetési politika, társadalmi felelősség és felelőtlenség
    • 9.8. Összegzés
    • Kérdések
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right10. A devizaárfolyamok és árfolyamrendszerek elemzése • (Benczes István, Kutasi Gábor, Tétényi András)
    • 10.1. A nemzetközi pénzpiacokat mozgató mechanizmusok (árfolyamelmélet) • (Benczes István)
    • 10.2. Az egyensúlyi árfolyam meghatározás • (Benczes István, Kutasi Gábor)
    • 10.3. Árfolyamrendszerek • (Kutasi Gábor)
    • chevron_right10.4. A devizaárfolyamok mozgásának elemzése • (Tétényi András)
      • 10.4.1. Árfolyamváltozások: minek a hatására és hogyan változik az árfolyam
      • 10.4.2. A jegybank mozgástere kis és nyitott gazdaságokban
      • 10.4.3. A fiskális politika mozgástere
    • Kérdések
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right11. A vállalatokat érintő nemzetközi pénzügyi, adózási és számviteli kérdések elemzése • (Kutasi Gábor)
    • 11.1. Az eltérő számviteli szabályok által teremtett adózási mozgástér
    • 11.2. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezmények
    • 11.3. A telephely fontossága és az elszámoló ár jelentősége
    • 11.4. A vállalatok lehetősége a nemzetközi adózásban
    • 11.5. A közösségi fogyasztási adók által biztosított nemzetközi vállalati mozgástér
    • Kérdések
    • Felhasznált irodalom
• chevron_rightIV. Exportmenedzsment-ismeretek – a KKV-k exporttevékenysége
  • Bevezetés • (Kacsirek László)
  • chevron_right12. Az áru és szolgáltatás export- és vámszabályozása • (Kacsirek László)
    • chevron_right12.1. Vámok és a piacra lépés egyéb akadályai
      • 12.1.1. Az áruexport előtt álló akadályok
      • 12.1.2. A szolgáltatáskereskedelem korlátozásának eszközei
      • 12.1.3. Az exportösztönzés eszközei
    • chevron_right12.2. Az EU exportszabályozása
      • 12.2.1. Az EU Közös Kereskedelempolitikája
      • 12.2.2. Az EU szerepe az exportban
    • chevron_right12.3. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Vám Világszervezet (WCO) és szerepük az operatív külkereskedelemben
      • 12.3.1. A Kereskedelmi Világszervezet (Word Trade Organization – WTO)
      • 12.3.2. A Vám Világszervezet (World Customs Organization – WCO)
    • Kérdések
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right13. A külpiacra lépés előkészítése • (Constantinovits Milán)
    • 13.1. A termék és a szolgáltatás
    • 13.2. Piackutatás
    • 13.3. Branding
    • 13.4. Árképzés
    • 13.5. A szolgáltatásexport sajátosságai
    • Kérdések
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right14. A nemzetközi adásvételi szerződés • (Csekő Katalin–Constantinovits Milán)
    • 14.1. Bevezetés • (Csekő Katalin)
    • chevron_right14.2. Különleges külkereskedelmi ügyletek • (Csekő Katalin)
      • 14.2.1. Csereügyletek
      • 14.2.2. Re-export- és tranzitügyletek (re-export and transit deals)
      • 14.2.3. Bérmunkaügylet (processing with supply of materials)
    • 14.3. A nemzetközi ügylet kockázatai • (Csekő Katalin)
    • 14.4. A szerződéses háló • (Csekő Katalin)
    • 14.5. Alapvető szerződéses kötelezettségek • (Csekő Katalin)
    • 14.6. A nemzetközi szerződés előkészítése • (Csekő Katalin)
    • 14.7. A szerződéses teljesítést megerősítő eszközök • (Csekő Katalin)
    • 14.8. A szerződésszegés és jogkövetkezményei • (Csekő Katalin)
    • 14.9. A nemzetközi értékesítés (exportálás) folyamata • (Csekő Katalin)
    • 14.10. A nemzetközi adásvételi szerződés főbb tartalmi elemei • (Csekő Katalin)
    • chevron_right14.11. Üzletkötés – Az exportügylet • (Constantinovits Milán)
      • 14.11.1. A tárgyalás és az ügylet megkötése
      • 14.11.2. Személyes tárgyalás
      • 14.11.3. Idegen kultúrák találkozása az üzleti életben
    • Kérdések
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right15. Kereskedelmi szokványok – INCOTERMS 2010 • (Csekő Katalin)
    • 15.1. Bevezetés
    • chevron_right15.2. Az Incoterms záradékok belső feltételrendszerének összefüggése
      • 15.2.1. Az ún. „appropriation”
      • 15.2.2. A kárveszélyátszállás helyének és idejének meghatározása
      • 15.2.3. A kárveszély- és a tulajdonjog-átszállás összekapcsoltsága és elszakítottsága
      • 15.2.4. Költség és feladatmegosztó rendelkezések
    • chevron_right15.3. Az Incoterms szokvány „mintaszerződéseinek” kategorizálása
      • 15.3.1. A költség- és a kárveszélyviselés allokációja
      • 15.3.2. Az alkalmazható fuvarozási mód szerinti felosztás
    • 15.4. Az Incoterms elhatárolása a nemzetközi és nemzeti fuvarjogi rendelkezésektől
    • 15.5. Az Incoterms előírásai a nemzetközi szállítmánybiztosítással kapcsolatban
    • 15.6. Az Incoterms a számviteli és adójogi szabályok tükrében
    • 15.7. Az Incoterms kereskedelempolitikai meghatározottsága
    • 15.8. Az Incoterms és a hatályos vámjog összefüggése
    • 15.9. Szövetségek modellszerződései
    • 15.10. Statisztikai adatszolgáltatás
    • 15.11. Az Incotermsből származó okmánybeszerzési feladatok
    • 15.12. Az elháríthatatlan erőhatalom és az Incoterms összefüggése
    • Kérdések
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right16. Az áru vagy szolgáltatás eljuttatása a vevőhöz • (Miskolcziné Gábriel Mónika)
    • 16.1. Logisztikai döntések és hatásaik
    • 16.2. A nemzetközi logisztikai piac szereplői
    • chevron_right16.3. Tengeri áruszállítás
      • 16.3.1. A tengeri áruszállítás jellemzői, javasolt alkalmazása
      • 16.3.2. Tengeren igénybe vehető szolgáltatástípusok
      • 16.3.3. A tengeri áruszállítás legfontosabb dokumentumai
      • 16.3.4. Csomagolás és árukezelés sajátosságai tengeri áruszállításnál
    • chevron_right16.4. Légi áruszállítás
      • 16.4.1. A légi áruszállítás jellemzői, javasolt alkalmazása
      • 16.4.2. A légi áruszállítás legfontosabb szabályozásai és dokumentumai
      • 16.4.3. Csomagolás és árukezelés sajátosságai légi úton
    • chevron_right16.5. Vasúti áruszállítás
      • 16.5.1. A vasúti áruszállítás jellemzői, javasolt alkalmazása
      • 16.5.2. Vasúton igénybe vehető szolgáltatástípusok
      • 16.5.3. A vasúti áruszállítás legfontosabb szabályozásai és dokumentumai
      • 16.5.4. Csomagolás és árukezelés sajátosságai vasúti áruszállításnál
    • chevron_right16.6. Közúti áruszállítás
      • 16.6.1. A közúti áruszállítás jellemzői, javasolt alkalmazása
      • 16.6.2. Közúton igénybe vehető szolgáltatástípusok
      • 16.6.3. A közúti áruszállítás legfontosabb szabályozásai és dokumentumai
    • chevron_right16.7. Gyakorlati példák
      • 16.7.1. Az utolsó kilométer problémája (last mile problem)
      • 16.7.2. A csomagolás jelentősége – az IKEA esete
    • Kérdések
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right17. A nemzetközi ügyletek fizetési és finanszírozási módjai • (Csekő Katalin)
    • 17.1. Bevezetés
    • chevron_right17.2. Fizetési formákat befolyásoló tényezők
      • 17.2.1. Fizetési módok rendszerező áttekintése
      • 17.2.2. Fizetési módok csoportosítása az indító személye és határidő szerint
    • chevron_right17.3. Fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben
      • 17.3.1. Átutalással, kereskedelmi számla ellenében
      • 17.3.2. Okmányos beszedvény az ICC 522. szokvány szerint
      • 17.3.3. SEPA Debit Scheme beszedési eljárásban történő fizetés
      • 17.3.4. Fizetés saját váltó kiállításával vagy váltó elfogadásával
      • 17.3.5. Okmányos meghitelezés (akkreditív) igénybevétele
      • 17.3.6. Bank Payment Obligations (BPO)
    • Kérdések
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right18. Okmányok a külkereskedelemben • (Constantinovits Milán)
    • chevron_right18.1. Értékpapírok
      • 18.1.1. Bevezetés
      • 18.1.2. A bemutatóra szólóan kiállított értékpapírok
      • 18.1.3. A rendeletre szólóan kiállított értékpapírok
      • 18.1.4. A névre szólóan kiállított értékpapír
    • chevron_right18.2. Nem értékpapír okmányok
      • 18.2.1. Fuvarokmányok és szállítmányozói elismervények
      • 18.2.2. Számlák
      • 18.2.3. Bizonyítványok
      • 18.2.4. Banki okmányok
      • 18.2.5. Vámokmányok
    • Kérdések
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right19. Export-kockázatkezelés, biztosítás és finanszírozás • (Constantinovits Milán)
    • 19.1. Kockázatok a külkereskedelemben
    • 19.2. Biztosítás
    • 19.3. A nemzetközi szállítmánybiztosítási kockázatok és feltételek
    • chevron_right19.4. Céghitelnyújtás
      • 19.4.1. Fedezett céghitelnyújtás
      • 19.4.2. Fedezetlen céghitelnyújtás
      • 19.4.3. Nyitva szállítás
    • Kérdések
    • Felhasznált irodalom
• chevron_rightV. Készségfejlesztő ismeretek
  • chevron_right20. Az OSINT alkalmazása a diplomáciában • (Kis-Benedek József)
    • 20.1. Bevezető
    • 20.2. Az OSINT fogalma, kialakulása, szerepe és jelentősége az információszerzésben
    • chevron_right20.3. Az OSINT előnyei és hátrányai
      • 20.3.1. Az OSINT előnyei
      • 20.3.2. Az OSINT hátrányai (korlátai)
      • 20.3.3. A nyílt forrású adatszerzés forrásai
    • chevron_right20.4. Az OSINT a gyakorlatban
      • 20.4.1. Domainnevek jelentősége a keresésben: Szervezetre utaló jelzések, internetes oldalak elemzése
      • 20.4.2. Az internet felhasználása a gazdasági területen
      • 20.4.3. A makrogazdasági célú adatszerzés területei
      • 20.4.4. A gazdasági hírszerzés és a keresőrendszerek alkalmazása
      • 20.4.5. Vállalatok kartellező tevékenységének felismerése
      • 20.4.6. Hírkeresők
    • 20.5. Összegzés
    • Kérdések
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right21. Külgazdasági protokoll • (Robák Ferenc)
    • 21.1. A külgazdasági attaséra vonatkozó protokoll fogalma, szerepe
    • 21.2. Milyen entitásokkal tart az állam külgazdasági kapcsolatokat
    • 21.3. Külügyminisztériumok szerepe
    • chevron_right21.4. Diplomáciai mentesség speciális szabályai
      • 21.4.1. Külgazdasági attasék kiváltságai, mentességei
      • 21.4.2. Ki tekinthető diplomata vagy konzuli státuszú munkatársnak?
      • 21.4.3. Nemzetközi szervezetekhez akkreditált képviselők státusza
    • chevron_right21.5. A kapcsolattartás formái
      • 21.5.1. A személyes kapcsolattartás
      • 21.5.2. Kapcsolattartás írásban
    • 21.6. Alkalmazható diplomáciai gesztusok
    • chevron_right21.7. Külgazdasági attasé jellemző kompetenciái
      • 21.7.1. Külgazdasági attasé általános jellemzői
      • 21.7.2. Követendő öltözködési kódok
    • chevron_right21.8. Diplomáciai rangsorolás
      • 21.8.1. A rangsorolás szempontrendszere
      • 21.8.2. Állami protokoll-lista mint a rangsorolás sarokköve
      • 21.8.3. Szuverén államok és az általuk létrehozott nemzetközi szervezetek rangsorolása
    • chevron_right21.9. Diplomáciai események a külgazdasági attasé részvételével vagy szervezésében
      • 21.9.1. Álló diplomáciai események
      • 21.9.2. Tiszteletadás eseményei
      • 21.9.3. Ültetett alkalmak
      • 21.9.4. Speciális ültetett külgazdasági rendezvények
      • 21.9.5. Magas szintű látogatások
      • 21.9.6. Külgazdasági attasé által gondozott látogatások
      • 21.9.7. Nemzetközi szerződések aláírási ceremóniája
      • 21.9.8. Meghívás vendéglátóhelyre
      • 21.9.9. Ajándékozás
    • Kérdések
  • chevron_right22. Hatékony és eredményes időgazdálkodás – Hogyan nyerjen az életünkben teret az idő? • (Kiss Orhidea Edith)
    • Bevezetés
    • 22.1. A hatékony időgazdálkodás fontosságáról
    • chevron_right22.2. Az idő kulturális beágyazottsága
      • 22.2.1. Jövőfelfogások a különböző kultúrákban
    • chevron_right22.3. Időgazdálkodás és általános pszichológiai jóllét
      • 22.3.1. Magánéleti szerepeink, tapasztalataink
      • 22.3.2. Időgazdálkodást szolgáló készségeink, képességeink
      • 22.3.3. Munkánk természete
    • chevron_right22.4. Kronotípus és időgazdálkodás
      • 22.4.1. A megküzdés és időgazdálkodás készségeinek gyermekkori alapjai
    • chevron_right22.5. A halogatás jelensége és időgazdálkodással való kapcsolata
      • 22.5.1. Krónikus halogatók
      • 22.5.2. A halogatás munkahelyi vonatkozásai
      • 22.5.3. A halogatás következményei
    • 22.6. Összegzés
    • Kérdések
    • Felhasznált irodalom
    • Melléklet
  • chevron_right23. Alkalmazott pszichológiai eszközök a külgazdasági diplomáciai munkában • (Németh Gergely)
    • 23.1. Feltárás
    • 23.2. Stratégia kialakítása
    • 23.3. Üzletfejlesztés
    • 23.4. A KGA munkához kapcsolódó hasznos szervezetpszichológiai jelenségek
    • 23.5. Stratégia kialakítása az üzletfejlesztéshez
    • 23.6. Összefoglalás
    • Kérdések
    • Felhasznált irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 598 9

A külgazdasági attasék kiemelt szerepet játszanak Magyarország gazdasági érdekeinek képviseletében és üzleti kapcsolatainak bővítésében. Ebből következően az ő felkészültségükön is múlik, hogy a magyar vállalkozások milyen mélységben és sikerrel férnek hozzá a világ gazdasági lehetőségeihez. E felkészültség sokrétű: többek között makrogazdasági, üzleti, vállalkozói, külkereskedelmi, adózási, projektmenedzselési, protokoll-, időgazdálkodási vagy éppen információszerzési és -elemzési ismereteket is igényel. A szerzők törekvése az volt, hogy az egyes fejezetek végen található összefoglaló kérdések, kiemelt kulcsfogalmak, hasznos információforrások és minél több esettanulmány segítse a folyamatok es összefüggések megértését, valamint az átadott ismeretek készségszerű, gyakorlati alkalmazhatóságát.

A jövendő külgazdasági attasék számára mindehhez nyújt segítséget a kézikönyv, amely a Külgazdasági es Külügyminisztérium által alapított Magyar Diplomáciai Akadémia, a Külügyi es Külgazdasági Intézet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóinak támogatásával és közreműködésével készült el több mint két év odaadó munkáját követően.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nagy-kutasi-gazdasagdiplomacia-elmelet-es-gyakorlat-felkeszulo-diplomataknak//