Tartalomjegyzék

• Tőke, munka és válság a globalizáció korában
• Impresszum
• Előszó
• chevron_right1. Szűkösség és felesleg a történelemben és a tudományban
  • 1.1. A szűkösség jelentősége a főáramú gazdaságtanban
  • 1.2. Az újragondolás jelentősége
  • 1.3. Kezdeti előny és kumulatív előnyszerzés
  • 1.4. Munkamegosztás és előnyszerzés
  • 1.5. A felesleg és a szűkösség szimbiózisa
  • chevron_right1.6. A feleslegtermelés megváltozott módja a kapitalizmusban
    • 1.6.1. A feleslegtermelés vastörvénye a kapitalizmusban
    • 1.6.2. A feleslegtermelés önjáróvá válása
  • 1.7. Felesleg és szűkösség az átlagos bőség korában
  • 1.8. Az öngerjesztő feleslegtermelés korlátai
• chevron_right2. Tőkemegtérülés, bérmunka és demokrácia
  • 2.1. Néhány alapvető fogalom
  • 2.2. A demokrácia tartalma
  • 2.3. Demokrácia a kapitalizmusban
  • chevron_right2.4. Egyenlőtlenség és demokrácia
    • 2.4.1. A jövedelmi egyenlőtlenség mint a tőkeértékesülés következménye
    • 2.4.2. Egyenlőtlenség a termelőeszközök tulajdonlásában: tőke és bérmunka
    • 2.4.3. A tőkén belüli különbségek
    • 2.4.4. A tőkék közötti verseny hatása a jövedelemelosztásra
    • 2.4.5. Differenciálódás a bérmunkán belül
  • 2.5. A demokrácia sorsa
  • 2.6. Piaci verseny és demokrácia
• chevron_right3. Válságtól válságig – a globális tőkerendszer mechanizmusai
  • 3.1. A tőkemegtérülési ciklusok az elméletben
  • 3.2. A tőkeértékesülés hosszú ciklusai
  • 3.3. A Kondratyev-ciklus megváltozott jellege a globalizációban
  • 3.4. Intézmények változása – csomópontválság
  • chevron_right3.5. Áthárítási mechanizmusok
    • 3.5.1. A világháború
    • 3.5.2. Kölcsön és tőkekivitel
  • 3.6. Csomópontválságtól csomópontválságig
  • chevron_right3.7. Az elmúlt hosszúciklust lezáró „belső áthárítás”
    • 3.7.1. A működőtőke-áramlás jellemzői a 2000-es években
    • 3.7.2. A financializálódás és a hitelezés
    • 3.7.3. Túlcsordulás és bumeráng
  • 3.8. A két hosszúciklus az Egyesült Államok gazdaságán keresztül
  • 3.9. A jövő perspektívái
• chevron_right4. Globális munkaerőpiac, versenyképesség és foglalkoztatás
  • chevron_right4.1. Globális munkaerő-piaci trendek
    • 4.1.1. Munkanélküliség, foglalkoztatás
    • 4.1.2. Fiatalok
    • 4.1.3. Migráció: munka, tanulás, menekültek
  • chevron_right4.2. Különböző régiók – különböző problémák
    • 4.2.1. A válság hatása az egyes régiók munkanélküliségére
    • 4.2.2. A munkanélküliség hosszú távú alakulása a fejlett országokban
    • 4.2.3. A fejlődő országok és a szegénység
    • 4.2.4. Szegénység a fejlett országokban
  • chevron_right4.3. Válság és foglalkoztatás
    • 4.3.1. A növekedés és foglalkoztatás ellentétei a profitorientált gazdaságban
    • chevron_right4.3.2. A tőke és a munkaerőpiac strukturális válsága
      • 4.3.2.1. A kapitalista gazdasági válság genezise és a bérarány
      • 4.3.2.2. A munkaerőpiac strukturális válsága
    • 4.3.3. Bér és profit – a GDP elosztása
  • chevron_right4.4. Munkaerő-piaci és szociális helyzet Magyarországon
    • 4.4.1. Egységnyi munkaerőköltség
    • 4.4.2. A munkanélküliség és kezelése
    • 4.4.3. A szegénység és kezelése
    • 4.4.4. Megoldás-e a közfoglalkoztatás?
  • 4.5. Munkaerőpiac és fejlődés: milyen lehet a munka világát érintő progresszív makropolitika?
• chevron_right5. A feltétel nélküli alapjövedelem relevanciája és kérdőjelei
  • 5.1. Mi a feltétel nélküli alapjövedelem?
  • 5.2. A feltétel nélküli alapjövedelem társadalmi hatásai
  • 5.3. A múlt – a feltétel nélküli alapjövedelem története
  • 5.4. A jelen – elméleti alapvetés
  • 5.5. A jövő – a feltétel nélküli alapjövedelem bevezethetősége
  • 5.6. Az FNA-gondolat sorsa
• chevron_right6. A válság anatómiájához – Írország prizmáján keresztül
  • 6.1. Az ír válság strukturális okai
  • 6.2. Pálya: függő, félperifériális gazdaság
  • 6.3. Versenyképesség-romlás: a GDP újraelosztása
  • 6.4. Az elkerülhetetlen piaci termék: hitellel táplált keresleti „boom”
  • 6.5. Az árfolyamhatás: reálfelértékelődés
  • chevron_right6.6. Válságkezelés: vissza a régi pályára
    • 6.6.1. Export
    • 6.6.2. Belső leértékelés
    • 6.6.3. Az államcsőd veszélye
  • 6.7. Kilátások
• chevron_right7. Út a keresztre – Görögország kálváriája
  • chevron_right7.1. Az adósságprobléma kifejlődése
    • 7.1.1. Költségvetési hiány
    • 7.1.2. A kormányzati politika szerepe
    • 7.1.3. Az euró hatása
    • 7.1.4. Jóléti felzárkózás – Balassa–Samuelson-hatás
  • 7.2. A válság eszkalálódása
  • chevron_right7.3. Válságkezelés
    • 7.3.1. Nemzetközi segítség
    • 7.3.2. A „segítség” feltétele
    • 7.3.3. Ki segít kit?
    • 7.3.4. Gyakorlati megvalósítás
  • chevron_right7.4. A válságkezelés hatása
    • 7.4.1. Gazdasági helyzet: kudarc
    • 7.4.2. Európai státus 2012: vazallus
    • 7.4.3. Nemzeti egységkormány: csőd
  • 7.5. Kilátások: kerülő úton a Golgotára
  • 7.6. Görögország a globális tőkerendszerben
• chevron_right8. A perifériális fejlődés anatómiájához – Brazília
  • chevron_right8.1. A tőkemegtérülési ciklus globalizációja
    • 8.1.1. A tőkemegtérülési ciklus általában
    • 8.1.2. A tőkemegtérülési ciklus módosulása a globalizációban
    • 8.1.3. A globális tőkemegtérülési ciklus következményei a perifériákon
  • 8.2. Brazília a globális tőkeciklus hullámain
  • chevron_right8.3. Válságkezelés
    • 8.3.1. Jövedelemelosztás
    • 8.3.2. Állami fejlesztőprogramok
    • 8.3.3. Az intézményrendszer
    • 8.3.4. A kereskedelem diverzifikálása
  • 8.4. A 2008-as válság közvetlen hatása és a válaszlépések
  • 8.5. A válság és kezelése folytatódik
• chevron_right9. Az Európát feszítő ellentmondások természete
  • 9.1. Mi legyen Európával?
  • 9.2. Megoldja-e a közös költségvetés az EU alapvető problémáit?
  • 9.3. Széthullhat-e az Európai Unió?
  • 9.4. Létezhet-e a XXI. században progresszív nacionalizmus?
• chevron_right10. Új regionalizmusok a globális világgazdaságban
  • chevron_right10.1. Az új regionalizmus
    • 10.1.1. Az új regionalizmus értelmezései és fajtái
    • 10.1.2. Az új regionalizmus története
    • 10.1.3. Az új regionalizmus dinamikája
  • 10.2. A „posztliberális” regionalizmus
  • chevron_right10.3. Válságkezelés és új regionalizmus
    • chevron_right10.3.1. A piaci intézmények megerősítése
      • 10.3.1.1. ASEAN
      • 10.3.1.2. ASEAN+3
      • 10.3.1.3. APEC
      • 10.3.1.4. ASEM
    • chevron_right10.3.2. A nemzetközi kapcsolatok demokratizálása
      • 10.3.2.1. Amerikai Államok Szervezete (OAS)
      • 10.3.2.2. CARICOM
      • 10.3.2.3. Mercosur
    • chevron_right10.3.3. Új gazdasági-politikai modell felé
      • 10.3.3.1. ALBA
      • 10.3.3.2. UNASUR
      • 10.3.3.3. Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége – CELAC
  • 10.4. Az új regionalizmusok jövője
• 11. Összefoglalás
• 12. Hivatkozások

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 598 9

A külgazdasági attasék kiemelt szerepet játszanak Magyarország gazdasági érdekeinek képviseletében és üzleti kapcsolatainak bővítésében. Ebből következően az ő felkészültségükön is múlik, hogy a magyar vállalkozások milyen mélységben és sikerrel férnek hozzá a világ gazdasági lehetőségeihez. E felkészültség sokrétű: többek között makrogazdasági, üzleti, vállalkozói, külkereskedelmi, adózási, projektmenedzselési, protokoll-, időgazdálkodási vagy éppen információszerzési és -elemzési ismereteket is igényel. A szerzők törekvése az volt, hogy az egyes fejezetek végen található összefoglaló kérdések, kiemelt kulcsfogalmak, hasznos információforrások és minél több esettanulmány segítse a folyamatok es összefüggések megértését, valamint az átadott ismeretek készségszerű, gyakorlati alkalmazhatóságát.

A jövendő külgazdasági attasék számára mindehhez nyújt segítséget a kézikönyv, amely a Külgazdasági es Külügyminisztérium által alapított Magyar Diplomáciai Akadémia, a Külügyi es Külgazdasági Intézet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóinak támogatásával és közreműködésével készült el több mint két év odaadó munkáját követően.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nagy-kutasi-gazdasagdiplomacia-elmelet-es-gyakorlat-felkeszulo-diplomataknak//