A globalizáció fontosságának növekedése ellenére a XX. század utolsó szakaszában a nemzetközi gazdasági együttműködés meghatározó fontosságú résztvevői és szereplői továbbra is az államok. A „világtermelés”, „világkereskedelem”, a tőkeáramlások vagy a nemzetközi migráció államhatárokon keresztül bonyolódik, amelyek hosszának összege a XXI. század elején sokkal nagyobb, mint a XX. század elején volt. Mint az előzőekben is említettük, jelentős különbségek vannak azonban az államok között a nemzetközi kapcsolatoktól való függőség mértéke és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok szabályainak alakítási képessége tekintetében is. A kormányok, különösen a XX. században, gazdaságpolitikájuk kialakításában nemcsak számolni kényszerülnek a nemzetközi gazdasági feltételekkel, hanem meg kell fogalmazniuk a célokat, amelyek a nemzetközi kapcsolatrendszerben – megvalósulásuk esetén – a legkedvezőbb lehetőségeket biztosítják fejlődésükhöz, és ki kell alakítaniuk a célok megvalósításához az eszközöket is. A nemzetközi gazdaságpolitika korunkban rendszerint messze túlmegy a hagyományos kereskedelempolitika körén, amelyre – mint közismert – a liberalizmus és a protekcionizmus különböző változatai és fokozatai voltak jellemzők. Miután a nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszer rendkívül szerteágazó, a nemzetközi gazdaságpolitika kiterjed a külkereskedelemre, a tőkemozgásokra éppúgy, mint a tudományos és műszaki kapcsolatok kérdéseire vagy a munkaerő nemzetközi áramlására. A nemzetközi gazdaságpolitika „hagyományos” bilaterális együttműködésre vonatkozó céljai mellett kialakultak a multilaterális együttműködésre vonatkozó célok és eszközök is, s a bilaterális gazdasági diplomácia szervezetei mellett létrejött az államok keretében a multilaterális gazdasági diplomácia.