Az euró bevezetése a bankok számára nagyon jelentős átállási költségekkel jár, ami elsősorban a Gazdasági és Monetáris Unióban részt vevő országok bankjait érinti, bár ezeket a rövid távú hozamcsökkenésért az egységes valutából származó előnyök hosszú távon kompenzálják. Ugyanakkor a kívülálló bankoknak az új valuta bevezetésére technikailag és tartalmilag (valuta portfolió átállítás, hitelstruktúra, átváltási üzletág, kamatkockázat-kezelés stb.) szintén fel kell készülniük, viszont számukra a piac- és valutaegységesítésből származóan kevésbé származnak pótlólagos hasznok. Az Európai Bankszövetség becslése szerint1 az Európai Unión belül működő bankok esetében a felkészülés 3-4 év alatt összesen mintegy 8–10 milliárd euróba kerül, ami három éven át az éves banki összes folyó üzemi költségek 2%-át teszi ki. (Ez például csak az Ausztriában működő bankok esetében három év alatt összesen 8 milliárd ATS-t emészt fel, míg például a Paribas egyedül a technológiai rendszer átállításának kidolgozására 1998-ra 300 millió frankot különített el.) A költségek között egyébként a legjelentősebb az információs technika átállítása (ami a mintegy 10 milliárd eurós összkiadás több mint felét teszi ki), valamint az átálláshoz szükséges felhasználói ismertetések elkészítése, a marketing (az összköltség kb. 15%-a), illetve a bankon belüli képzési ráfordítások (az összes kiadás egytizede). A jelentős üzemi költségnövekedés az óriásbankok versenyfeltételeit javítja, hiszen az átállási ráfordítások nagy része nem méretspecifikus, tehát a fajlagos, egységre jutó kiadások a nagy bankok esetében lényegesen alacsonyabbak lesznek.