Hévizi Ottó

Diaphoron. Különbözés

Rendhagyó betekintés a filozófia terébe

Pontos idő

Mondanék még egy példát egymással szembenálló világokat teremtő, filozófiai dilemmákra. Ez Nietzsche bevezető egyetemi kurzusán hangzott el az időfilozófiákról. Nietzsche ezen mutatta be, hogy ellentétes időfelfogások miképp teremthetnek ellentétes filozófiai világokat, mint amilyen például Parmenidész mozdulatlan létgömb-világa, szemben Hérakleitosz mozgó folyam-világával. Ehhez felidézte kora kiváló embriológusának, Karl Ernst von Bärnek egyik 1860-as, szentpétervári előadását;1 előbb ezt foglalom össze röviden.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 571 2

Filozófia

A szerző egy képzetes téren át vezeti az olvasót az egyetemes filozófia alapvető fogalmait és elképzeléseit megismertetve. A filozófiai tér planetáriumában való utazás során kiderül, mit jelent belépni ebbe a térbe vagy kívül állni rajta. Megismerkedünk a tudással, a nem tudással, különféle irányzatokkal, az igazság, a valóság kétességével, képet kaphatunk a filozófiai tér külső és belső határairól.

A könyv szerint a filozófia nem más, mint érvekkel végiggondolt, olykor a végsőkig vitt „különbözés” (görögül: diaphoron) tere. A szellemi relativitás tere, de nem a relativizmusé, a gondolati forgandóságé, és nem a teljes felfordulásé. A különbözésen, sokarcúságon, a sokféle értelemadáson alapuló filozófiakép azt a megfontolást tükrözi, amelyet Robert Musil így fejez ki: „A szellemnek megvannak a szigorú törvényei. Ha sokértelművé válik, annak egyértelmű sokértelműségnek kell lennie.”

A szerző filozófus, eszmetörténész, az MTA doktora, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója, egyetemi tanár.