Hévizi Ottó

Diaphoron. Különbözés

Rendhagyó betekintés a filozófia terébe

Alapirányzatok

Heidegger írja: „Filozófia mindenkor egyfajta alaphangoltságban történik meg”, s hogy magának a filozofálásnak az „alaphangoltságából”, amelyet a gondolkodás „stílusának” nevez, „nemcsak egy van, hanem több”.1 Következésképp eleve különféle alapirányokból hangolódunk rá valamelyikre a filozófia terében. Mivel alaphangoltságunk a gondolati, érzelmi, akarati irányvételünk, normaválasztásunk „kezdete”, elmondhatjuk, hogy a filozófia tere érzékeny a kezdeti feltételekre. Tele van törésvonalakkal, válsággócokkal, különböző irányból feltett kérdésekkel. Ezt a teret épp ezek az alapirány-különféleségek alkotják és tartják össze. A filozófia tere kaotikus tér, amennyiben nézeteiben, viszályaiban „lokálisan megjósolhatatlan”, mégis összességében, „globálisan stabil”.2

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 571 2

Filozófia

A szerző egy képzetes téren át vezeti az olvasót az egyetemes filozófia alapvető fogalmait és elképzeléseit megismertetve. A filozófiai tér planetáriumában való utazás során kiderül, mit jelent belépni ebbe a térbe vagy kívül állni rajta. Megismerkedünk a tudással, a nem tudással, különféle irányzatokkal, az igazság, a valóság kétességével, képet kaphatunk a filozófiai tér külső és belső határairól.

A könyv szerint a filozófia nem más, mint érvekkel végiggondolt, olykor a végsőkig vitt „különbözés” (görögül: diaphoron) tere. A szellemi relativitás tere, de nem a relativizmusé, a gondolati forgandóságé, és nem a teljes felfordulásé. A különbözésen, sokarcúságon, a sokféle értelemadáson alapuló filozófiakép azt a megfontolást tükrözi, amelyet Robert Musil így fejez ki: „A szellemnek megvannak a szigorú törvényei. Ha sokértelművé válik, annak egyértelmű sokértelműségnek kell lennie.”

A szerző filozófus, eszmetörténész, az MTA doktora, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója, egyetemi tanár.