A compliance alapkérdései
Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata
Rövidítések jegyzéke
1896-os Bp. | 1896. évi XXXIII. törvénycikk a bűnvádi perrendtartásról |
1949-es Alkotmány | 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról |
1952-es Pp. | 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról |
1977-es Panasztv. |
1977. évi I. törvény a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról |
1978-as Btk. | 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről |
1992-es Mt. | 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről |
Alaptörvény |
Magyarország Alaptörvénye |
ACFE | Association of Certified Fraud Examiners (Okleveles Csalásvizsgálati Szakértők Szövetsége) |
ADR | American Depositary Receipt (ún. amerikai letéti jegyek) |
Ajbt. | 2011. évi CXI. törvény az alapvető jogok biztosáról |
Art. | 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről |
Áe. | 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól |
Ákr. | 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról |
Be. | 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról |
Bkr. | 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről |
Btk. | 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről |
CSR | Corporate Social Responsibility (Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás) |
DOJ | U.S. Department of Justice (Amerikai Igazságügyi Minisztérium) |
EJEB | Emberi Jogok Európai Bírósága |
EJEE | Emberi Jogok Európai Egyezménye (Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről, kihirdette: 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről) |
ENSZ | Egyesült Nemzetek Szervezete (United Nations) |
Etikai Kódex |
Gyógyszer-kommunikáció Etikai Kódexe |
EUMSZ | Európai Unió Működéséről szóló Szerződés |
EUtv. | 2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról |
FCPA | U.S. Foreign Corrupt Practices Act (Külföldi Korrupciós Gyakorlatokról szóló Törvény) |
FDA | forensic data analytics (bűnügyi adatelemzés) |
GDPR | (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) |
GVH | Gazdasági Versenyhivatal |
Hpt. | 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról |
Hulladéktv. |
2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról |
Infotv. | 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról |
ISO | International Organization for Standardization (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) |
Jszbt. | 2001. évi CIV. törvény a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésekről |
KEB | Kommunikációs Etikai Bizottság |
MSZT | Magyar Szabványügyi Testület |
Mt. | 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről |
NAIH | Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ható- ság |
OECD | Organisation for Economic Co-operation and Development (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) |
Panasztv. | 2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről |
PCAOB | Public Company Accounting Oversight Board (Könyvvizsgálati Közfelügyeletet Ellátó Bizottság |
PIDA | Public Interest Disclosure Act |
Pmt. | 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról |
Pp. | 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról |
Ptk. | 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről |
SEC | U.S. Securities and Exchange Comission (Amerikai Érték-papírpiaci és Tőzsdefelügyelet) |
SOX | Sarbanes-Oxley Act |
Szabs. tv. | 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről |
Szabványtv. |
1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról |
Szvtv. | 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól |
Tpvt. | 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról |
Transzparencia Kódex | Az egészségügyi szakembereknek és az egészségügyi szervezeteknek nyújtott juttatások közzétételéről szóló Transzparencia Kódex |
WB Irányelv |
COM (2018) 218 európai parlamenti és tanácsi javaslat alapján elfogadott irányelv az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről |
Tartalomjegyzék
- A compliance alapkérdései Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata
- Impresszum
- Rövidítések jegyzéke
- Bevezetés
- I. Fejezet: A compliance és az etikus vállalati működés általános jellemzői
- II. Fejezet: A compliance funkció és keretrendszer
- III. Fejezet: Bűnügyi Compliance: a vállalati visszaélések
- 1. Vállalati visszaélés: definiálási kísérlet
- 2. A vállalati visszaélések csoportosítási lehetőségei
- 3. A vállalati visszaélés mint bűncselekmény. Általános jellemzők
- 4. Az egyes vállalati visszaélésként megjelenő bűncselekmények
- 5. A vállalati visszaélés mint szabálysértés
- 6. A vállalati visszaélésként minősíthető, közigazgatási bírsággal sújtható cselekmények
- 7. Szankciók a vállalati visszaélések joggyakorlatában
- 1. Vállalati visszaélés: definiálási kísérlet
- IV. Fejezet: A whistleblowing
- 1. A whistleblowing fogalma és csoportosítási lehetőségei
- 2. Whistleblowing a nemzetközi példák tükrében
- 3. Whistleblowing Magyarországon
- 3.1. Fogalmak és jogrendszerbeli helyük
- 3.2. Panaszjog a magyar jogtörténetben
- 3.3. A Panasztv.
- 3.3.1. A hatályos panaszjog jogforrásai és a Panasztv. rendszere
- 3.3.2. A Panasztv. fogalmai: panasz és közérdekű bejelentés
- 3.3.3. A közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszere
- 3.3.4. A közérdekű bejelentő védelme
- 3.3.5. A munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer
- 3.3.6. A bejelentővédelmi ügyvéd
- 3.3.7. A Panasztv. záró rendelkezései
- 3.3.8. A Panasztv. alkalmazása egyes állami szervek gyakorlatában
- 3.3.1. A hatályos panaszjog jogforrásai és a Panasztv. rendszere
- 3.1. Fogalmak és jogrendszerbeli helyük
- 4. A whistleblowing lényegesebb elméleti és gyakorlati kérdései
- 4.1. A whistleblowing alanya
- 4.2. A whistleblowing tárgya
- 4.3. A whistleblowing alkalmazási területei
- 4.4. A bejelentés iránya
- 4.5. Kötelező-e a feljelentés?
- 4.6. A whistleblower védelme, valamint whistleblowerrel szembeni fellépés szankcionálása
- 4.7. A whistleblower érdekeltté tétele a bejelentésben
- 4.8. Visszaélés a whistleblowinggal
- 4.1. A whistleblowing alanya
- 1. A whistleblowing fogalma és csoportosítási lehetőségei
- V. Fejezet: A vállalati belső visszaélés-vizsgálat (internal investigation)
- 1. Visszaélések kezelése a vállalatokon belül
- 2. Az internal investigation fogalma
- 3. Az internal investigation garanciái
- 4. Az internal investigation „eljárásjoga”
- 5. Bizonyítási eszközök és bizonyítási cselekmények
- 6. Adatvédelem az internal investigation során
- 7. Az internal investigation adatkezelése – munkaviszonyban
- 8. Az internal investigation adatkezelése – nem munkaviszonyban
- 1. Visszaélések kezelése a vállalatokon belül
- VI. Fejezet: A compliance szabványosítása
- VII. Fejezet: Kitekintés: Compliance-szempontból érzékeny területek
- Összegzés
- Felhasznált irodalom
Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.
Online megjelenés éve: 2020
Nyomtatott megjelenés éve: 2019
ISBN: 978 963 295 934 4
Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (pl. adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. Újabban pedig már a – szabályoknak akár betű szerint –megfelelő („compliant”) működés önmagában nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.
Könyvünkben a hazai szakirodalomban úttörő feladatra vállalkozva bemutatjuk az etikus vállalati működés körében felmerülő jelentősebb kérdéseket, továbbá részletesen elemzünk olyan lényeges esetköröket, mint amilyen az internal investigation (belső vállalati visszaélés-vizsgálat), illetve a whistleblowing (közérdekű bejelentés). Az említett intézmények elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatásán felül megvizsgálunk olyan aktuális problémákat, mint a bűnügyi compliance, az adatvédelem bizonyos vonatkozásai, a compliance szabványosítása, illetve megjelenése egyes speciális vállalati szférákban. Erre figyelemmel könyvünk ajánlható minden olyan elméleti és gyakorlati szakembernek, aki többet szeretne tudni a vállalati működés ezen dinamikusan fejlődő témaköréről.
Hivatkozás: https://mersz.hu/ambrus-farkas-a-compliance-alapkerdesei//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero