Tartalomjegyzék

• Elmozdulások és riturnáliák a kortárs francia és magyar irodalomban
• Impresszum
• Bevezető – sorozatok és fennsíkok
• chevron_rightDeleuze Proustjai: Deleuze jelfelfogásáról
  • Előzmények
  • A három Proust
  • chevron_rightMarcel Proust és a jelek (1964)
    • Jelek és idők rendszere
    • Akaratlan emlékezet, tiszta múlt, különbség, lényeg
    • Deleuze és a jel
    • Rések az egészen – heterogén elemek
  • Két Proust között
  • Proust és a jelek (1970)
  • Az őrület jelenléte és funkciója – Proust és a jelek (1976)
• Kiš-képek
• chevron_rightSzökésvonalon a klinikai kritika felé
  • Rizóma
  • Rizóma, kép, agy
  • Élet és irodalom
• chevron_rightKimerülés és performativitás: Deleuze, Guattari és a kollektív elrendeződés alakzatai
  • A performativitás régi-új kontextusairól
  • Deleuze, Guattari és a pragmatista fordulat
  • A művészet, a filozófia és a tudomány klinikai kritikája
  • A kimerülés performativitása – Deleuze Beckett-olvasatáról
• chevron_rightBarthes intermezzója Deleuze-zel
  • Szövegkijáratok
  • Hangzás és hallgatás
  • Intermezzo – egy fogalom közös nevezői
• Figyelemeink margójára: figyelemökológiai bevezetés
• chevron_rightA franciaországi kognitív kutatásokról az irodalom és a művészetek összefüggésében
  • A CRAL törekvéseiről
  • A fikciókutatás kezdetei
  • chevron_rightFikciós diszpozitíva
    • Játékos tettetés
    • Mimetikus belemerülés
    • Az analogikus modellálás, referencialitás
    • Schaeffer „ökológiai” szemléletéről
  • chevron_rightPosztklasszikus narratológiák
    • Elbeszélés és kognitivitás
• chevron_rightA kortárs francia irodalom topográfiai vázlata
  • Fogalmi tisztázás
  • chevron_rightTendenciák
    • A történelem fikcionalizálása – történelmi regény, életrajzi regény
    • Városi regény
    • Polár
    • Az Én írásai: önéletrajz és önfikció
    • Az irodalom emlékezete: műfajok, stílusok és az irodalomtörténet újrahasznosítása
• chevron_rightA hely, amit Annie Ernaux elfoglal
  • Az Ernaux-pozitúra
  • Alakulástörténet
  • Szégyen és filiáció
  • Szociológiai látásmód
  • Ön-társadalmi-életírás
  • Emancipáció és intimitás
  • Dinamikus emlékezet
  • „Megmenteni valamit az időből, amelyben már soha nem leszünk”
• chevron_rightNomád paradigma? Deleuze és Guattari az irodalom pragmatikai – ökológiai – sodrában
  • Az ökológiai gondolat kontextusához
  • chevron_rightAz irodalom mint a nomád paradigma kihordója: metastabilitás és minor események
    • Tropizmusok
    • Túlhűlés
    • Infinitezimális
• chevron_rightGeofilozófiai artikulációk: Tolnai Ottó művészetének francia kötődései
  • Az irodalmi tér – kitérő riturnáliák
  • Rizómahatár: konceptum (fogalom), affektum, perceptum
  • Reterritorializálások a határon
  • Deterritorializálás, kivonás, dadogás
  • Festészeti tény – káosz és figura
  • Mi történt? Mi történik? – leendés, paródia, klinikai kritika
• chevron_rightTechnikai gépek és tárgyak Toussaint-nél Simondon, Guattari és Vial technikafilozófiai kontextusában
  • Bevezető – a technikai tárgytól a digitális ontofániáig
  • Toussaint és a technicitás
  • Simondon technikai tárgyai
  • A toussaint-i fényképezőgép
  • A La Clé USB informatikai gépei
  • Konklúzió gyanánt: a gépies Toussaint
• chevron_rightTéri gondolkodás Marie Darrieussecq prózájában
  • Ismeretelmélet és esztétika
  • Az Ország po-etikája
  • A hullám és fantomszörföse
• chevron_rightNarratív ökozófia Darrieussecq szerint – Előhang Nicolas Guiraud Anthropocène című fotóalbumához
  • Ökozofikus megközelítés
  • A fotóalbumról
• chevron_rightÖkoton és szószólás: Empatikus ellenállási formák Marie Darrieussecqnél és Krasznahorkai Lászlónál
  • Az ökoton konceptuális feltérképezése: elrendeződés és szószólás
  • Darrieussecq és Krasznahorkai
  • Az utópiától az ellenállásig
  • Darrieussecq és az ő „állatkertje”
  • Rose Goyenetche: egy anya fonákja
  • A mondat funkciója Krasznahorkainál: a lélegzetvétel politikája
  • Extremadura: a „világon kívüliség” utópiája?
  • Ökoton, beavató utazás, empatikus olvasás
• Bibliográfia
• A fejezetek alapjául szolgáló tanulmányok eredeti megjelenése

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 934 4

Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (pl. adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. Újabban pedig már a – szabályoknak akár betű szerint –megfelelő („compliant”) működés önmagában nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.

Könyvünkben a hazai szakirodalomban úttörő feladatra vállalkozva bemutatjuk az etikus vállalati működés körében felmerülő jelentősebb kérdéseket, továbbá részletesen elemzünk olyan lényeges esetköröket, mint amilyen az internal investigation (belső vállalati visszaélés-vizsgálat), illetve a whistleblowing (közérdekű bejelentés). Az említett intézmények elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatásán felül megvizsgálunk olyan aktuális problémákat, mint a bűnügyi compliance, az adatvédelem bizonyos vonatkozásai, a compliance szabványosítása, illetve megjelenése egyes speciális vállalati szférákban. Erre figyelemmel könyvünk ajánlható minden olyan elméleti és gyakorlati szakembernek, aki többet szeretne tudni a vállalati működés ezen dinamikusan fejlődő témaköréről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ambrus-farkas-a-compliance-alapkerdesei//