Ambrus István, Farkas Ádám

A compliance alapkérdései

Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata


A munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer

A hazai panaszjog egyik nóvuma a Panasztv. 13–16. §-aiban szabályozott munkáltatói visszaélés-bejelentési (whistleblowing) rendszer megteremtése. Ennek kapcsán a Panasztv. kapcsolódó, eredeti részletes miniszteri Indokolása kiemeli, hogy „[a]z elmúlt években a multinacionális vállalatok gyakorlatában egyre terjedőben vannak a vállalati belső visszaélés-bejelentési rendszerek. E rendszerek azt célozzák, hogy a munkavállalók a vállalaton belüli információáramlástól eltérő csatornákon belső információkat juttathassanak el az erre létrehozott szervezetekhez, jogi-megfelelőségi (compliance) szervezeti egységekhez.” Ehelyütt utal az Indokolás az USA példájára, ahonnan is külön kiemeli a bejelentési rendszerek működtetése kapcsán a SOX jelentőségét. Elismeri továbbá e rendszerek jelentőségét a magánszférában tapasztalható jogszabálysértések és korrupciós cselekmények visszaszorításában, valamint az etikus vállalatirányítás előmozdítása terén. A törvényhozói intenció szerint e kihívásokra nem általános tiltással, hanem a megfelelő jogi környezet megteremtésével kell reagálni. Ennek érdekében munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszerekre vonatkozó alapvető szabályoknak a Panasztv.-ben történő rögzítése teremti meg e rendszerek alkalmazásának alapvető feltételeit, továbbá egyben korlátok közé is szorítja és feltételekhez köti a munkavállalók személyes adatainak ilyen célú kezelését.

A compliance alapkérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 934 4

Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (pl. adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. Újabban pedig már a – szabályoknak akár betű szerint –megfelelő („compliant”) működés önmagában nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.

Könyvünkben a hazai szakirodalomban úttörő feladatra vállalkozva bemutatjuk az etikus vállalati működés körében felmerülő jelentősebb kérdéseket, továbbá részletesen elemzünk olyan lényeges esetköröket, mint amilyen az internal investigation (belső vállalati visszaélés-vizsgálat), illetve a whistleblowing (közérdekű bejelentés). Az említett intézmények elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatásán felül megvizsgálunk olyan aktuális problémákat, mint a bűnügyi compliance, az adatvédelem bizonyos vonatkozásai, a compliance szabványosítása, illetve megjelenése egyes speciális vállalati szférákban. Erre figyelemmel könyvünk ajánlható minden olyan elméleti és gyakorlati szakembernek, aki többet szeretne tudni a vállalati működés ezen dinamikusan fejlődő témaköréről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ambrus-farkas-a-compliance-alapkerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave