Borbíró Andrea, Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára, Lévay Miklós (szerk.)

Kriminológia

2., átdolgozott kiadás


Következtetés

A gyűlölet-bűncselekmények megalkotásával az állam fokozottan utasítja el a valamely társadalmi csoport elleni gyűlölettől motivált erőszakos cselekményeket. Önálló gyűlölet-bűncselekmény megalkotására nincs az államoknak nemzetközi kötelezettsége, arra azonban van, hogy hatékonyan vizsgálják ki az ügyet, ha felmerül a gyűlölet-bűncselekmény gyanúja; hogy fokozott éberség mellett derítsék fel a rasszista, homofób stb. motívumot, és hogy a büntetés kiszabásánál valamilyen formában értékeljék a csoport elleni gyűlöletet. A gyűlölet-bűncselekmények alapbűncselekményhez képest magasabb büntetési tételei nincsenek feltétlenül közvetlen hatással a bűnmegelőzésre (hiszen valószínűtlen, hogy pl. egy gyűlöletcsoport tagja azt mérlegelje, hogy öt vagy nyolc évig terjedő szabadságvesztést kaphat), ám a szimbolikus funkciójuk annál jelentősebb. A védett csoportok fokozott védelmét indokolhatja egyrészt a társadalomnevelő, a felvilágosító cél valamennyi állampolgár, de különösen a szélsőségre hajlók vonatkozásában. Másrészt ezáltal az állam jelképesen is kifejezheti a szolidaritását egyes, jellemzően diszkriminált kisebbségi csoportokkal. Harmadrészt az önálló szabályozással szimbolikusan elismeri az állam, hogy nem volt képes társadalmi feszültségeket feloldani és ennek bárki – akár a többségi csoporthoz tartozó személy is – áldozatává válhat, pusztán egy nem megválasztható tulajdonsága miatti csoport-hovatartozása következtében.

Kriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 931 3

A kriminológia olyan dinamikusan fejlődő ismeretanyag, amely hagyományosan a jogtudomány, a társadalomtudományok és a pszichológia fogalmait és módszertanát sajátosan ötvözve létrehozta a társadalmi eviancia, ezen belül különösen a bűnözést elemző tudományt. A kötet részletesen bemutatja a kriminológia több mint kétszáz éves történetét, foglalkozik a bűnözés megismerésének napjainkig változó lehetőségeivel, illetve az egyes bűncselekmények, elkövetők és áldozatok típusaival. Alaposan elemzi a hagyományos büntető igazságszolgáltatási és kriminálpolitikai reakciók fejlődését, a büntetőpolitika, áldozatvédelem és bűnmegelőzés intézményeit. Nagy teret szentel a kortárs kriminológiai elméleteknek és korunk, a későmodernitás, egymástól jelentősen eltérő kriminálpolitikai irányzatainak.

Tankönyvként a kötet alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia történeti és kortárs ismeretanyagának szakszerű, de közérthető bemutatása. A társadalomtudományok iránt érdeklődők számára pedig akár kihívást is jelenthet az interdiszciplináris párbeszédre. A szerzők a kriminológia tudományában felhalmozott hazai és nemzetközi tudásanyagot korszerűen, magas szakmai szinten, számos példával, statisztikai adattal szemléltetve, gazdag irodalomjegyzékkel kiegészítve ismertetik meg az olvasóval, a Kriminológia így fontos forrás lehet a bűnözéssel foglalkozó szakemberek és a téma iránt érdeklődő laikusok számára is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borbiro-gonczol-kerezsi-levay-kriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave