Tartalomjegyzék

• Közvetlen adózás az Európai Unióban A tagállami jogok harmonizációja és versenye
• Impresszum
• Rövidítések jegyzéke
• 1. Bevezetés
• 2. Az európai jog történelmi és kulturális alapjai a múltban és a jelenben
• 3. Az európai adójog fogalma
• chevron_right4. Történeti áttekintés: európai integráció és adózás
  • 4.1. A Tinbergen-bizottság
  • 4.2. Az ABC-jelentés
  • 4.3. A Neumark-jelentés
  • 4.4. A Tempel-jelentés
  • 4.5. A Werner-bizottság
  • 4.6. A Fehér Könyv
  • 4.7. A Ruding-jelentés
  • 4.8. A Magatartási Kódex
  • 4.9. Harc az akadályok nélküli belső piacért (2001)
  • 4.10. Harc az akadályok nélküli belső piacért (2003)
  • 4.11. A közös konszolidált társaságiadó-alapú adóztatás
  • 4.12.2003. -tól napjainkig
• chevron_right5. Az európai uniós adójog szabályozásának rendszere
  • 5.1. Az uniós jog rendszere
  • 5.2. Az uniós adójog szabályozásának rendszere
• chevron_right6. A pozitív harmonizáció jogforrásai
  • 6.1. Az EUMSZ adókra vonatkozó szabályai
  • chevron_right6.2. Irányelvek a társasági adózás területén
    • 6.2.1. Az Anya- és leányvállalati irányelv
    • 6.2.2. A Fúziós irányelv
    • 6.2.3. A Kamat-jogdíj irányelv
    • 6.2.4. Az ATAD irányelv
    • 6.2.5. Az irányelvek implementálása a magyar jogba
• chevron_right7. Negatív harmonizáció: a bíróság jogfejlesztő munkája az alapvető szabadságok adózás területére történő bevonása által
  • 7.1. A Bíróság működése
  • chevron_right7.2. Az adózás szempontjából releváns eljárástípusok
    • 7.2.1. Az előzetes döntéshozatali eljárás
    • 7.2.2. A tagállami kötelezettségszegés megállapítására irányuló kereset
  • 7.3. Vitarendezési irányelv
  • chevron_right7.4. A négy alapszabadság érvényesülése az adózásban
    • 7.4.1. Az áruk szabad mozgása
    • 7.4.2. A személyek szabad mozgása
    • 7.4.3. A szolgáltatások szabadsága
    • 7.4.4. A tőkemozgások és fizetések szabadsága
  • 7.5. Magyarország adózást érintő ügyei a Bíróság előtt
• chevron_right8. Magánszemélyek adózásának elvei az esetjog alapján
  • 8.1. Az illetőség áthelyezése
  • chevron_right8.2. Határon átnyúló gazdasági tevékenység adóztatása munkavállalók és szabadfoglalkozásúak tekintetében
    • 8.2.1. Személyes körülmények figyelembevétele
    • 8.2.2. Objektív körülmények figyelembevétele
  • 8.3. A nyugdíjjal, illetőleg egyéb szociális ellátással kapcsolatos jövedelmek és költségek
  • 8.4. A másik tagállamban elhelyezkedő ingatlanvagyonból származó jövedelem
  • 8.5. Egyéb határon átnyúló gazdasági tevékenység adózása
• chevron_right9. Társaságok adózásának elvei az esetjog alapján
  • chevron_right9.1. A letelepedés formájának szabad megválasztása
    • 9.1.1. A letelepedés formájának szabad megválasztása a befogadó országban
    • 9.1.2. A letelepedés formájának szabad megválasztása az illetőség országában
  • chevron_right9.2. Határokon átnyúló szolgáltatások adóztatása
    • 9.2.1. Határokon átnyúló szolgáltatások adóztatása a tevékenység országában
    • 9.2.2. Határokon átnyúló szolgáltatás adóztatása az illetőség országában
  • chevron_right9.3. Társaságok tulajdonosainak az adóztatása
    • 9.3.1. A fizetett osztalék adóztatása
    • 9.3.2. A kapott osztalék adóztatása
  • chevron_right9.4. Konszolidáció és veszteségelszámolás
    • 9.4.1. Tagállami vállalkozások más országban lévő telephelyeinek veszteségei
    • 9.4.2. Veszteségek csoporton belüli elszámolása
  • 9.5. A vállalatfelvásárlások és értékesítések adóztatása
• chevron_right10. A negatív harmonizáció főbb következtetései
  • 10.1. Diszkrimináció és restrikció
  • 10.2. Az uniós jog alkalmazhatóságának tesztje és a tagállami kimentési okok
  • chevron_right10.3. Az adókijátszás és adókikerülés elleni harc, mint kimentési ok
    • 10.3.1. Az adókikerülés, a joggal való visszaélés kapcsán előforduló legjellemzőbb magatartásformák
    • 10.3.2. Az adóelkerülés elleni harc határai a Bíróság értelmezésében
  • chevron_right10.4. A tagállami jog és a nemzetközi egyezmények főbb összefüggései és kimentési okként történő alkalmazásuk
    • 10.4.1. A tagállamok egyezmények megkötésére irányuló szabadsága
    • 10.4.2. Az adóztatási joghatóság megosztása
    • 10.4.3. A kettős adóztatás elkerülésére alkalmazandó módszer szabad megválasztása (a tőkeexport és a tőkeimport semlegessége közötti választás)
    • 10.4.4. A diszkrimináció igazolhatósága a kettős adóztatási egyezményekben
    • 10.4.5. A legnagyobb kedvezmény elve a kettős adóztatási egyezményekben
    • 10.4.6. A tagállamok és harmadik országok közötti viszony
• chevron_right11. Állami támogatások
  • chevron_right11.1. Az állami támogatás fogalma és feltételei
    • 11.1.1. A vállalkozás megléte
    • 11.1.2. Az intézkedés államnak való betudhatósága, illetve az állami forrásból való finanszírozás
    • 11.1.3. Előny biztosítása
    • 11.1.4. Az intézkedés szelektív jellege
    • 11.1.5. A versenyre és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt negatív hatás
  • chevron_right11.2. Bizottsági joggyakorlat
    • 11.2.1. Fiat
    • 11.2.2. Starbucks
    • 11.2.3. Apple
    • 11.2.4. Amazon
    • 11.2.5. Engie
    • 11.2.6. McDonald’s
    • 11.2.7. Az Egyesült Királyság EKT-szabályozása
  • 11.3. A Bizottság szerinti szokásos piaci ár
  • 11.4. A Bíróság joggyakorlata
  • 11.5. Magyaroroszági vonatkozás
• chevron_right12. Adópolitika az adókijátszás és az adókikerülés ellen
  • 12.1. Az adókijátszás, adókikerülés és agresszív adótervezés fogalomrendszere
  • 12.2. Nemzetközi célkitűzések és az Európai Unió szabályrendszere
  • 12.3. Adókikerülés elleni csomag
  • 12.4. Közigazgatási irányelv
  • 12.5. A Parlament szerepe az adózással kapcsolatos visszaélések tekintetében
  • 12.6. Összegzés
• chevron_right13. A tagállami jogok harmonizációja és versenye – következtetések
  • 13.1. A tagállami adórendszerek harmonizációja
  • 13.2. A tagállami adórendszerek versenye
  • 13.3. A közvetlen adózás jelenlegi helyzete
• 14. Quo vadis
• chevron_rightBibliográfia
  • Könyvek
  • Cikkek, tanulmányok
• chevron_rightJogszabályok és jogesetek jegyzéke
  • chevron_rightEurópai Uniós jogi szabályozás és egyéb kapcsolódó dokumentumok
    • Rendeletek
    • Irányelvek
    • Határozatok
    • Ajánlások, közlemények, javaslatok
    • Egyéb
  • Jogesetek
• Melléklet

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 932 0

Az európai adójog vizsgálatának tudománya módszertani szempontból három időállapotra terjed ki: a múltra, a jelenre és a jövőre. A múlttal az adójog története, a jelennel az adójog dogmatikája, a jövővel az adójog politikája foglalkozik. Valójában ezek az időállapotok egymásba belefolynak. Az adójog és az adójog tudományának múltja sem nélkülözi a dogmatikai elemzést, s ugyanígy a jelen dogmatikája sem nélkülözheti a múlt ismeretét.

Az időállapotoknak megfelelően a szerző könyvében külön fejezetekben taglalja a szabályozás történetét, a jelen szabályrendszerét és a Bizottságnak a jövőre vonatkozó elképzeléseit.

A könyv terjedelemben legnagyobb része a Bíróság adózási tárgyú ítéleteinek az elemzése. Figyelemmel arra, hogy a tagállamok szuverenitásuk védelmében alig éltek a pozitív harmonizáció lehetőségével, szerepüket a Bíróság vette át. Jogot alkotni ugyan nem tudott, de megkísérelte kikényszeríteni, hogy a belső adójogi szabályok összhangba kerüljenek az uniós joggal. Az esetjogot egyrészt az alapvető szabadságjogok szerinti csoportosításban, majd a magánszemélyeket és a társaságokat külön bontva, azok egyes tipikus tevékenységét vizsgálva elemzi.

Ezt követően az adójog területén újnak számító tiltott állami támogatások szabályrendszere kerül ismertetésre. Az agresszív adótervezés elleni harc ezen új eszköze rendkívül hatékony, hiszen jogi szankcióval, a vélelmezett állami támogatás visszafizetésének kötelezettségével felruházott intézmény. Az esetek száma ugyan kevés és jó részük a Bíróság előtt még folyamatban van (így kiforrott ítélkezési gyakorlatról nem beszélhetünk), de mégis rendkívül nagy hatással lesz az újonnan formálódó uniós adórendszerre. A nemzetközi adórendszer bemutatását a jövő adópolitikáját meghatározó OECD akciótervek, így különösen a BEPS szabályainak elemzése, valamint a kapcsolódó uniós kezdeményezések, így az ATAP, ATAD és a DAC rendszerének ismertetése teszi teljessé.

A kötet egyik fő célkitűzése, hogy a gyorsan változó, terebélyesedő szabályanyag áttekinthetőségéhez megkíséreljen támpontokat, rendszerezési szempontokat, dogmatikai fogódzókat nyújtani minden európai adójoggal foglalkozó vagy az iránt érdeklődő olvasó részére. Kiemelkedő értéke, hogy a pozitív normákon felül rendkívül sok esetet dolgoz fel.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bekes-kozvetlen-adozas-az-europai-unioban//