A jogalkalmazási tevékenység1 – amely a jog érvényesítését jelenti, ez a jogkövetés mellett a jog érvényesülésének2 másik módja3 – összetett kognitív folyamat, amelyet akár szakaszokra,4 akár műveletekre5 bontunk, annak központi eleme a jogforrás értelmezése. Az uniós bírói fórumok előtt központi szerep jut a jogértelmezési tevékenységnek, és a jogalkalmazás során a tényállás megállapítása a legtöbb nemzeti jogtól eltérő súllyal érvényesül. Az eljárásokban – az eljárások sajátos jellemzői miatt – ritka a Bíróság által lefolytatott bizonyítás, ugyanakkor a felektől a tényállás átfogó és hiteles bemutatása elvárható.6 A jogértelmezési tevékenységnek kiemelt jelentősége van az előzetes döntéshozatali eljárás során, de az egyéb eljárásokban is ez a tevékenység jelenti a bírósági jogalkalmazás központi elemét. A jogértelmezés a tagállami jogokban megszokottaktól eltérő súlyát indokolja, hogy az alapító szerződésekben megfogalmazott célok eléréséhez az egyik legfontosabb eszköz az, hogy a tagállamokban egységesen alkalmazandó uniós jog jöjjön létre.7 Az integráció történetében több olyan előremutató ítélet megfogalmazására került sor, ami túlmutatott a Szerződések vagy a másodlagos jogforrások szó szerinti szövegén, így bizonyos értelemben a Bíróság tevékenységét jogfejlesztőnek is tekinthetjük. A jogértelmezés és a jogfejlesztés fogalmát főként a német jogdogmatikában egymástól élesen elhatárolják.8 Minden eset értelmezésnek tekinthető, amikor a normaszöveg határain belül maradunk, és minden ezen túlmutató vizsgálati módszer már jogfejlesztésnek tekinthető. Az Európai Unió Bírósága a jogértelmezés célját abban látja, hogy annak segítségével lehet a norma lényegét feltárni, ugyanakkor értelmező tevékenysége során bizonyos technikák alkalmazásával túl is lép ezen a lényegfeltáráson.9 Az Európai Unió Bíróságát gyakran éri az a kritika, hogy kvázi jogalkotást – helyesen szólva jogfejlesztést – végez. Valójában az Európai Unió Bíróságának jogfejlesztési feladata azért adódik szükségképpen, mert a Szerződések rendelkezései nem mindig kellően precíz megfogalmazásúak, mondhatni hézagosak, sőt előfordul, hogy a Szerződések bizonyos kérdésekben hallgatnak. Vannak továbbá olyan szerződési rendelkezések, amelyek széles körű mérlegelési lehetőséget teremtenek, ami szükségképpen egyfajta jogfejlesztést eredményez.