Kiss György

A foglalkoztatás rugalmassága és a munkavállalói jogállás védelme

(Egy lehetséges megközelítés a munkajogviszony tartalmának vizsgálatához)


Zusammenfassung

Der Zweck dieses Buches ist es, die vertragliche Grundlage des Arbeitsverhältnisses zu überdenken. Auf den ersten Blick mag dies als unnötiger Aufwand erscheinen, da die Rechtsgrundlage des Arbeitsverhältnisses der Arbeitsvertrag ist. Es kann auch kein Zweifel daran bestehen, dass der Arbeitsvertrag Teil des privatrechtlichen Vertragssystems ist. Gleichzeitig ist jedoch festzuhalten, dass die Einbeziehung des Arbeitsvertrags in das Privatrecht im 19. Jahrhundert (sogar auch zur Zeit der Ausarbeitung des deutschen Bürgerlichen Gesetzbuches) Spannungen schuf, die auf der Grundlage der klassischen Vertragslehre nicht aufgelöst werden konnten. Der grundsätzliche Widerspruch bestand im Gleichgestellte-charakter des Arbeitsvertrags und im Abhängigkeitscharakter des Arbeitsverhältnisses. Der Grund für die Abhängigkeit ist äußerst komplex und enthält nichtrechtliche Elemente – wirtschaftliche, persönliche Abhängigkeit –, die das Rechts mit weniger als mehr Erfolg mit seinen eigenen Instrumenten zu erklären versucht hat. Der Grund für diesen Widerspruch ist unter anderem das schwerwiegende historische Erbe des Arbeitsvertrags, nämlich die locatio conductio operarum aus dem römischen Recht, die auf den europäischen kontinentalen Arbeitsvertrag bis heute einen Einfluss hat und welche in gewissem Maße auch das Master-Servant-Verhältnis aus dem Common Law beeinflusst hat.

A foglalkoztatás rugalmassága és a munkavállalói jogállás védelme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 295 923 8

A monográfia célja a munkajogviszony kontraktuális alapjának újragondolása. A munkaszerződésnek a magánjogba történő beillesztése ugyanis olyan feszültséget keltett, amely a klasszikus szerződési tan alapján nem volt feloldható. A munkaszerződés mellérendeltségi és a munkajogviszony alá-fölérendeltségi jellegének lényegi különbözősége idővel magával hozta a munkavállaló védelme intézményrendszerének a kialakulását, amelynek elfogadása jogdogmatikai problémákat indukált. Mivel a védelem alapvetően közjogi eszközökkel valósult meg, több alkalommal megkérdőjeleződött a munkajognak a magánjog rendszerében való helye, és felerősödött a munkajog szociális jogi minősítése. Ezen a helyzeten ugyan lényegesen változtatott az ún. kollektív munkajog megjelenése, de egyes intézményeinek (kollektív szerződés, üzemi alkotmányjog, sztrájkjog) leképezése a tradicionális magánjog eszközeivel újabb kérdéseket vetett fel.

A múlt század hetvenes éveiben egy új szerződéses elmélet bontakozott ki. A relational contract teóriája a hosszú távú együttműködésre, a tartós szerződésekre (Dauerschuldvertrag vagy Langzeitvertrag, long-term contract), a szerződés ún. incomplete tartalmára, és a kapcsolatnak a változó körülmények közötti fenntartására épül. Természetesen nem minden típusú szerződés írható le a relational contract indikátoraival, ugyanakkor egyre gyakrabban merül fel a munkaszerződés relational contract-ként való minősítése, annak ellenére, hogy a legújabb munkavégzési, foglalkoztatási(?) módszerek ennek ellentmondani látszanak.

A szerző elsősorban azt vizsgálja, hogy az egyéni munkajogviszonyt jellemző alá-fölérendeltség ellenére, létezik-e olyan összetartó erő a munkaszerződés alanyai között, amely a felek kapcsolatát a magánjogi szerződés klasszikus elvei alapján képes meghatározni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiss-a-foglalkoztatas-rugalmassaga-es-a-munkavallaloi-jogallas-vedelme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave