Kiss György

A foglalkoztatás rugalmassága és a munkavállalói jogállás védelme

(Egy lehetséges megközelítés a munkajogviszony tartalmának vizsgálatához)


Előzetes értékelés

A jelzett három fejlődési irány jól mutatja a gazdasági körülmények radikális változása, a technológia robbanásszerű fejlődése és a foglalkoztatás-munkavállalás jogi keretei közötti rendkívül összetett és állandóan újabb prioritásokat előtérbe helyező összefüggéseket.1 A foglalkoztatás és a munkavégzés jogalapja, a jogviszony tartalma folyamatosan változott annak érdekében, hogy adekvát legyen a társadalmi, gazdasági és szociális szükségletekkel, követelményekkel. A modern munkajog előtörténete, illetve a mai értelemben vett munkajog eddigi története – minden jelentősebbnek tűnő moduláció ellenére – viszonylag egységesnek mondható. Ezt a fejlődést a napjainkig meghatározta a bérleti szerződés öröksége. A római locatio conductio-tól kezdve a pandektisztika Dienstmiethe, (louage) intézményén keresztül egészen a szolgálati szerződéssel bezárólag ott húzódik háttérben a bérlet, a munkák bérlete. A munkajog igyekezete csupán arra irányulhatott, hogy ezt a klasszikus magánjogi szerződést valamilyen módon konszolidálja a munkajogba. Ez alól talán csak az angol contract law jelentett némileg kivételt, és ennek megfelelően az említett konszolidációs törekvés is csak jóval később, és nem utolsósorban az Európai Unió joga által az angol munkajogra gyakorolt hatás következtében jelentkezett.2

A foglalkoztatás rugalmassága és a munkavállalói jogállás védelme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 295 923 8

A monográfia célja a munkajogviszony kontraktuális alapjának újragondolása. A munkaszerződésnek a magánjogba történő beillesztése ugyanis olyan feszültséget keltett, amely a klasszikus szerződési tan alapján nem volt feloldható. A munkaszerződés mellérendeltségi és a munkajogviszony alá-fölérendeltségi jellegének lényegi különbözősége idővel magával hozta a munkavállaló védelme intézményrendszerének a kialakulását, amelynek elfogadása jogdogmatikai problémákat indukált. Mivel a védelem alapvetően közjogi eszközökkel valósult meg, több alkalommal megkérdőjeleződött a munkajognak a magánjog rendszerében való helye, és felerősödött a munkajog szociális jogi minősítése. Ezen a helyzeten ugyan lényegesen változtatott az ún. kollektív munkajog megjelenése, de egyes intézményeinek (kollektív szerződés, üzemi alkotmányjog, sztrájkjog) leképezése a tradicionális magánjog eszközeivel újabb kérdéseket vetett fel.

A múlt század hetvenes éveiben egy új szerződéses elmélet bontakozott ki. A relational contract teóriája a hosszú távú együttműködésre, a tartós szerződésekre (Dauerschuldvertrag vagy Langzeitvertrag, long-term contract), a szerződés ún. incomplete tartalmára, és a kapcsolatnak a változó körülmények közötti fenntartására épül. Természetesen nem minden típusú szerződés írható le a relational contract indikátoraival, ugyanakkor egyre gyakrabban merül fel a munkaszerződés relational contract-ként való minősítése, annak ellenére, hogy a legújabb munkavégzési, foglalkoztatási(?) módszerek ennek ellentmondani látszanak.

A szerző elsősorban azt vizsgálja, hogy az egyéni munkajogviszonyt jellemző alá-fölérendeltség ellenére, létezik-e olyan összetartó erő a munkaszerződés alanyai között, amely a felek kapcsolatát a magánjogi szerződés klasszikus elvei alapján képes meghatározni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiss-a-foglalkoztatas-rugalmassaga-es-a-munkavallaloi-jogallas-vedelme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave