Kiss György

A foglalkoztatás rugalmassága és a munkavállalói jogállás védelme

(Egy lehetséges megközelítés a munkajogviszony tartalmának vizsgálatához)


A szerződés tartalmának átalakulása, hatása a munkaszerződésre, illetve a munkajogviszonyra

A szerződés egyes fázisait abból a szempontból vizsgálom, hogy egy adott kornak mennyiben felelt meg a szerződés, mint ilyen, illetve a szerződés gazdasági és társadalmi környezetének változásai milyen mértékben alakították a szerződés tartalmát, továbbá annak megítélését. Ez a bevezető mondat több vonatkozásban is magyarázatra szorul. A szerződés tartalmi átalakulásának elemzése korántsem fedi le a szerződés fejlődési csomópontjainak feltárását.1 A szerződés tartalmi elmozdulásait egy meghatározott fejlődési tengely mentén kísérlem meg kimutatni, nevezetesen a teljes szerződéses szabadság korától kezdve az állami beavatkozás szerződésén át napjaink tartós szerződései tartalmi jellemzőinek ábrázolásáig. Ez a csoportosítás egyáltalán nem jelenti azt, hogy egy adott gazdaság körülményei között csak egy meghatározott szerződési tartalom létezett volna, és az egyes szerződési típusok egymás mellett élése napjainkban is kimutatható. Előrebocsátom továbbá, hogy a számos szerződésfogalom közül csak azokat vizsgálom, amelyek valamilyen kölcsönös kötelezettségvállalást tartalmaznak.2 A szerződés tartalmi átalakulását a munkaszerződés tartalmának fejlődése, a munkaszerződés és a munkajogviszony összefüggései vonatkozásában kutatom, és ebből a szempontból kiemelkedő jelentősége van az előző fejezetben tárgyalt ígéret kategóriájának.3

A foglalkoztatás rugalmassága és a munkavállalói jogállás védelme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 295 923 8

A monográfia célja a munkajogviszony kontraktuális alapjának újragondolása. A munkaszerződésnek a magánjogba történő beillesztése ugyanis olyan feszültséget keltett, amely a klasszikus szerződési tan alapján nem volt feloldható. A munkaszerződés mellérendeltségi és a munkajogviszony alá-fölérendeltségi jellegének lényegi különbözősége idővel magával hozta a munkavállaló védelme intézményrendszerének a kialakulását, amelynek elfogadása jogdogmatikai problémákat indukált. Mivel a védelem alapvetően közjogi eszközökkel valósult meg, több alkalommal megkérdőjeleződött a munkajognak a magánjog rendszerében való helye, és felerősödött a munkajog szociális jogi minősítése. Ezen a helyzeten ugyan lényegesen változtatott az ún. kollektív munkajog megjelenése, de egyes intézményeinek (kollektív szerződés, üzemi alkotmányjog, sztrájkjog) leképezése a tradicionális magánjog eszközeivel újabb kérdéseket vetett fel.

A múlt század hetvenes éveiben egy új szerződéses elmélet bontakozott ki. A relational contract teóriája a hosszú távú együttműködésre, a tartós szerződésekre (Dauerschuldvertrag vagy Langzeitvertrag, long-term contract), a szerződés ún. incomplete tartalmára, és a kapcsolatnak a változó körülmények közötti fenntartására épül. Természetesen nem minden típusú szerződés írható le a relational contract indikátoraival, ugyanakkor egyre gyakrabban merül fel a munkaszerződés relational contract-ként való minősítése, annak ellenére, hogy a legújabb munkavégzési, foglalkoztatási(?) módszerek ennek ellentmondani látszanak.

A szerző elsősorban azt vizsgálja, hogy az egyéni munkajogviszonyt jellemző alá-fölérendeltség ellenére, létezik-e olyan összetartó erő a munkaszerződés alanyai között, amely a felek kapcsolatát a magánjogi szerződés klasszikus elvei alapján képes meghatározni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiss-a-foglalkoztatas-rugalmassaga-es-a-munkavallaloi-jogallas-vedelme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave