A munkáltató vezetői, irányítási hatalma és a munkaszerződés kapcsolata a nyolcvanas évek végétől ismét előtérbe került, azonban alapvetően más megközelítésben, mint korábban. Ennek egyik oka a jogalkalmazás álláspontjának megváltozása volt, amely hatott a jogirodalmi felfogásokra is. A jogalkalmazás összetettebb hozzáállását ehhez a problémához azonban akár okozatként is kezelhetjük, hiszen azokban a döntésekben, ahol a korábbiaktól eltérően nagyobb teret engedett a munkáltató egyoldalú alakításának, a gazdasági körülmények változására reagált elsősorban annak érdekében, hogy elkerüljék a munkajogviszonyok tömeges megszüntetését.1 Wank megjegyzi, hogy az irodalomban sem foglalkoztak túlzottan sokat a munkajogviszony megegyezésen alapuló, rugalmas alakításának lehetőségével, hanem sokkal inkább a konfliktusos esetek keltették fel az érdeklődést.2 A jogalkalmazás megváltozott felfogását az jellemezte, hogy míg korábban a bíróság konzekvensen elutasította a munkáltatónak azt a lehetőségét, hogy a munkaszerződés módosítása nélkül változtasson a munkafeltételeken, addig a későbbi döntésekben az egyoldalú Vertragsgestaltung intézményét elismerte. A korábbi döntés3 abból indult ki, hogy az ügy tárgyát képező áthelyezés olyan munkahelyre szólt volna, amely kívül esett a munkaszerződésben foglalt megállapodáson. Ebben, és további döntéseiben a bíróság konzekvensen rögzítette, hogy az általános utasítási jog csak a munkaszerződésben foglalt feltételeket konkretizálhatja, azon nem léphet túl, azaz a szerződéssel le nem fedett területeket nem érintheti.4 Már e döntések kapcsán felmerült, hogy az egyedüli megoldás, nevezetesen a munkaszerződés módosítása nem problémamentes. Abban az esetben ugyanis, ha a munkavállaló nem fogadja el a munkáltató ajánlatát – ahol létezik, az ún. Änderungskündigung alkalmazásával –, a munkajogviszony megszüntetése jöhet csak szóba, ami viszont nem biztos, hogy végső célja a munkáltatónak. Továbbá, több esetben egy munkaszerződés módosítása nem oldotta volna meg a problémát, hiszen a munkáltatónak egy egész rendszert, termelési-szolgáltatási folyamatot kell a korábbitól eltérő feltételekkel működtetnie, ami több munkavállalót érint.