Kiss György

A foglalkoztatás rugalmassága és a munkavállalói jogállás védelme

(Egy lehetséges megközelítés a munkajogviszony tartalmának vizsgálatához)


A német jog megoldása az Allgemeine Geschäftsbedingungen alkalmazhatóságára a munkajogban

Az általános szerződési feltételek (a továbbiakban: AGB) jogát a BGB 305. §-a szabályozza.1 Ettől kezdve folyamatosan vitatott, hogy az AGB-Kontrolle által nyújtott védelem kiterjed-e, alkalmazható-e a munkajogra, vagy sem. Az e mögött meghúzódó minősítési probléma lényege, hogy a munkavállaló fogyasztónak minősül-e, és ebből következően a munkaszerződés fogyasztói szerződés-e? A jogirodalom ebben a kérdésben teljesen megosztott volt, és annak ellenére, hogy a jogalkalmazás a fogyasztó fogalmát viszonylag tágan értelmezi, a vélemények napjainkban sem egységesek.2 Gotthard az elemzésében a BGB 13. §-ának szó szerinti értelmezéséből indul ki.3 A munkavállaló a német jog szerint is csak természetes személy lehet, ennyiben megfelel a fogyasztó fogalmának. Amennyiben a munkavállaló olyan szerződést köt, amely túlnyomó részben nem hozható összefüggésbe saját üzletszerű (szakmai), önálló tevékenysége körével, szintén fogyasztónak minősül.4 Hasonló a munkavállaló megítélése az ún. fogyasztói kölcsönszerződés (Verbraucherdarlehensvertrag) esetében, függetlenül attól, hogy a munkavállaló ezt a kölcsönt magán vagy szakmai célokra kívánja igénybe venni.

A foglalkoztatás rugalmassága és a munkavállalói jogállás védelme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 295 923 8

A monográfia célja a munkajogviszony kontraktuális alapjának újragondolása. A munkaszerződésnek a magánjogba történő beillesztése ugyanis olyan feszültséget keltett, amely a klasszikus szerződési tan alapján nem volt feloldható. A munkaszerződés mellérendeltségi és a munkajogviszony alá-fölérendeltségi jellegének lényegi különbözősége idővel magával hozta a munkavállaló védelme intézményrendszerének a kialakulását, amelynek elfogadása jogdogmatikai problémákat indukált. Mivel a védelem alapvetően közjogi eszközökkel valósult meg, több alkalommal megkérdőjeleződött a munkajognak a magánjog rendszerében való helye, és felerősödött a munkajog szociális jogi minősítése. Ezen a helyzeten ugyan lényegesen változtatott az ún. kollektív munkajog megjelenése, de egyes intézményeinek (kollektív szerződés, üzemi alkotmányjog, sztrájkjog) leképezése a tradicionális magánjog eszközeivel újabb kérdéseket vetett fel.

A múlt század hetvenes éveiben egy új szerződéses elmélet bontakozott ki. A relational contract teóriája a hosszú távú együttműködésre, a tartós szerződésekre (Dauerschuldvertrag vagy Langzeitvertrag, long-term contract), a szerződés ún. incomplete tartalmára, és a kapcsolatnak a változó körülmények közötti fenntartására épül. Természetesen nem minden típusú szerződés írható le a relational contract indikátoraival, ugyanakkor egyre gyakrabban merül fel a munkaszerződés relational contract-ként való minősítése, annak ellenére, hogy a legújabb munkavégzési, foglalkoztatási(?) módszerek ennek ellentmondani látszanak.

A szerző elsősorban azt vizsgálja, hogy az egyéni munkajogviszonyt jellemző alá-fölérendeltség ellenére, létezik-e olyan összetartó erő a munkaszerződés alanyai között, amely a felek kapcsolatát a magánjogi szerződés klasszikus elvei alapján képes meghatározni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiss-a-foglalkoztatas-rugalmassaga-es-a-munkavallaloi-jogallas-vedelme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave