Loading [MathJax]/jax/output/HTML-CSS/fonts/TeX/fontdata.js

Sinka Annamária

Történet és pillanat

Az intertextuális értelmezés lehetőségei Szabó Magda két regényében


Intratextualitás

Az előbbiekben már megkezdett intratextualitás kérdése különösen összetett a befogadási folyamat receptív oldalán. Kulcsár-Szabó Zoltán is hangsúlyozza, hogy az önidézés sajátos befogadási helyzetét a foucault-i diskurzuselmélet „szervező-elve” magyarázhatja (Kulcsár-Szabó, 1995: 509). A szerzői név funkcionalitásáról Foucault azt írja, hogy az nem egyszerűen egy diskurzus eleme: jelenléte klasszifikációs funkciót lát el, kapcsolatot teremt különböző szövegek között. A „szerző neve a diskurzus létezésmódjának jellemzésére is szolgál” (Foucault, 1981: 29). Ugyanekkor a cím-elv az önidézés intertextuális voltára világít rá, hiszen a címadás mint szignifikációs aktus egy szöveg egységét jelöli, így az életművön belül is elkülönített szövegek egymásra utalásáról van szó. Az intratextuális viszonyok – csakúgy, mint az intertextualitás – tehát az irodalmi jelalkotás ugyanolyan alapjelenségei közé sorolhatók. A szövegek címe nem csak a befogadási folyamat irányításában játszik fontos szerepet. Pozíciójuk révén nem pusztán az egész szöveg jelölőjeként működnek, hanem a szöveg által aktualizált „szöveguniverzumba” való belépést is irányítják:

Történet és pillanat

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 545 602 3

A kötet Szabó Magda két eltérő témájú és különböző korszakba sorolható regényében – a Régimódi történetben (1977) és A pillanatban (1990) – a szövegköziség megjelenő formáinak működését, architextualitással kapcsolatos aspektusait tekinti át.

Az első elemző fejezet a Régimódi történetben működő intertextuális/intratextuális mechanizmusok értelmezését segíti elő többek között a tematizálódó írói magatartás, a narratív identitás, az olvasói/újraolvasói szerep, az önéletírói tér, valamint a regényszöveget alakító szólamváltások részletesebb kibontásával.

A második fejezet a szerző leginkább világirodalmi tematikájúnak tekintett regényét, A pillanatot vizsgálja. A regény architextuális vonatkozásainak, metafikciós eljárásainak, a műből kitekintő sztereotípiáinak jelentésteremtő erejét megfigyelni azért is különösen izgalmas vállalkozás, mert a regény a tudatosan választott pretextusnak, azaz az Aeneisnek a kritikai újraírására vállalkozik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sinka-tortenet-es-pillanat//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave