Bod Péter Ákos

Bevezetés a gazdaságpolitikába

Döntéshozatal válságban és válságok között

Bizonytalanság, kockázat, lelki tényezők

Kockázaton a gazdasági szakemberek rendszerint azt értik, hogy jövőbeli események mérhető valószínűséggel következnek be. Bizonytalanság pedig akkor áll fenn, ha a lehetséges esemény valószínűsége nem ismert, nem mérhető. Mind a kockázat (vagyis az elég jól kalkulálható lehetőség), mind a bizonytalanság lehet pozitív („ha bejön a számítás”), másrészt lehet negatív, ekkor veszteség, kár lép fel. Amikor a kőolaj világpiaci ára hirtelen megugrik, ami elég gyakori jelenség, akkor az eladónál „felfelé mutató” kockázat realizálódik, a vevőnél viszont, hacsak nem vett előre biztosítást áremelkedés ellen, többletkiadás lép fel. Nem kockázatos az, ami bizonyosan bekövetkezik, vagy ami bizonyosan nem következik be. A dollár-euró árfolyam alakulása szokásos kockázati tényező („árfolyamkockázat”), és közvetlenül érinti azt, akinek eurójövedelme van, de dollártartozása, míg egy ilyen esemény nem érinti a csak egyetlen valutát használót, vagy aki minden devizaügyeletét teljesen bebiztosította.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 601 6

Gazdaság

Az ismert közgazdász professzor, volt gazdaságpolitikus olyan világba vezeti be az olvasót, amelynek hivatalos szereplői a kormányok, az államok feletti szervezetek és intézmények, az üzleti körök, a nemzetközi és helyi piacok, ám ugyanúgy része minden egyes ember, család, hiszen mindenkit érintenek a gazdaságpolitikai döntéshozók intézkedései. Miért döntenek úgy, ahogy döntenek a nagyhatalmú intézmények? Ha ekkora a hatalmuk, akkor viszont miért olyan gyakori a hatástalan állami beavatkozás, a kényszerű korrekció? A központi bank, a pénzügyminisztérium, a szakpolitikai szabályozó hatóság rengeteg eszköze miért nem képes megakadályozni a helyi zavarokat, sőt a gazdasági életet megrázó mély válságokat? Van-e egyáltalán mozgástere a nemzeti hatóságoknak a mai nagyfokú kereskedelmi, pénzügyi, technológia nyitottság mellett? Van bizony, mutatják a szerző által elemzett jó és kevésbé jó példák, ám azt megismerjük, hogy miért is illúzió az, hogy az állam megóvja a gazdaságot, társadalmat, az egyes embert a hihetetlen gyorsan változó világban. Ha megismerjük a társadalmi-gazdasági folyamatok mozgatóit, és tisztában vagyunk a gazdaságpolitikai döntéshozók motívumaival és eszközeivel, akkor bizonyosan jobban eligazodunk a gazdaság történéseiben, az állami beavatkozás gyakran különösnek, sőt ijesztőnek látszó gyakorlatában. A mű használható tankönyvnek, ellenőrző és elgondolkodtató kérdéseivel és fogalomjegyzékével, de annak is hasznára lehet, aki egyszerűen jobban akarja érteni az a világot, amelyek meglepő fordulatai, hirtelen irányvételei és másfelől tartós, makacs alapfolyamatai próbára teszik az ember, a család, a cég, a társadalmi közösség mindennapos életét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bevezetes-a-gazdasagpolitikaba-uj-kiadas//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero