Bod Péter Ákos

Bevezetés a gazdaságpolitikába

Döntéshozatal válságban és válságok között

Hetedik fejezet. Az állami költségvetés: a legerősebb gazdaságpolitikai eszköz

A továbbiakban a modern állam kormányzatának két legerőteljesebb eszközét tekintjük át: ebben a fejezetben a költségvetéssel, a következőben pedig a monetáris politikával foglalkozunk. Mindkettő a pénzfolyamatok révén hat, ez bennük a közös. Eltérnek viszont egymástól a hatásmechanizmust illetően: az állam a költségvetés révén a struktúrapolitikától a területi tervezésen át a szociálpolitikáig minden szakterületet közvetlenül elér. Ehhez képest a monetáris politika hatásai áttételesebbek, céljai szűkebbek: olyan általános törekvéseket szolgálnak, mint a fizetőeszköz viszonylagos értékállóságának szavatolása, a pénzügyi közvetítő rendszer működőképessége. Abban is eltérnek, hogy a fiskális politika a legpolitikusabb ága a gazdaságpolitikának; a költségvetés keretében jelöli ki a politikai hatalom birtokosa, hogy kik és milyen módon viselik az állam működtetésének terheit, és kik s milyen módon részesülnek az állam által nyújtott szolgáltatásokból és javakból. Nagyon tanulságos, hogy milyen a jövedelmek megoszlása a társadalom különböző rétegei, csoportjai között az állami elvonások (adók) és támogatások után, ahhoz képest, amilyen az állam általi jövedelemátcsoportosítás nélkül lenne.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 601 6

Gazdaság

Az ismert közgazdász professzor, volt gazdaságpolitikus olyan világba vezeti be az olvasót, amelynek hivatalos szereplői a kormányok, az államok feletti szervezetek és intézmények, az üzleti körök, a nemzetközi és helyi piacok, ám ugyanúgy része minden egyes ember, család, hiszen mindenkit érintenek a gazdaságpolitikai döntéshozók intézkedései. Miért döntenek úgy, ahogy döntenek a nagyhatalmú intézmények? Ha ekkora a hatalmuk, akkor viszont miért olyan gyakori a hatástalan állami beavatkozás, a kényszerű korrekció? A központi bank, a pénzügyminisztérium, a szakpolitikai szabályozó hatóság rengeteg eszköze miért nem képes megakadályozni a helyi zavarokat, sőt a gazdasági életet megrázó mély válságokat? Van-e egyáltalán mozgástere a nemzeti hatóságoknak a mai nagyfokú kereskedelmi, pénzügyi, technológia nyitottság mellett? Van bizony, mutatják a szerző által elemzett jó és kevésbé jó példák, ám azt megismerjük, hogy miért is illúzió az, hogy az állam megóvja a gazdaságot, társadalmat, az egyes embert a hihetetlen gyorsan változó világban. Ha megismerjük a társadalmi-gazdasági folyamatok mozgatóit, és tisztában vagyunk a gazdaságpolitikai döntéshozók motívumaival és eszközeivel, akkor bizonyosan jobban eligazodunk a gazdaság történéseiben, az állami beavatkozás gyakran különösnek, sőt ijesztőnek látszó gyakorlatában. A mű használható tankönyvnek, ellenőrző és elgondolkodtató kérdéseivel és fogalomjegyzékével, de annak is hasznára lehet, aki egyszerűen jobban akarja érteni az a világot, amelyek meglepő fordulatai, hirtelen irányvételei és másfelől tartós, makacs alapfolyamatai próbára teszik az ember, a család, a cég, a társadalmi közösség mindennapos életét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bevezetes-a-gazdasagpolitikaba-uj-kiadas//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero