Bod Péter Ákos

Bevezetés a gazdaságpolitikába

Döntéshozatal válságban és válságok között

Az árfolyamrendszer megválasztása politikai döntés – következményekkel

A monetáris politika alaprendeltetése tehát a nemzeti (vagy mint az euróövezetben: a közös) valuta belső értékállóságán való őrködés. De vajon lehet-e cél az is, hogy a valuta más pénznemekhez viszonyítva megőrizze értékét? Ez átvezet az árfolyam-politika témaköréhez, amely modern gazdaságpolitikai dilemma. Amint láttuk, az aranystandard korában a valuta értékét a belső (arany-) tartalom szavatolta, és az egyben megszabta az aranyrendszerben részt vevő többi fizetőeszköz egymáshoz viszonyított arányát. Az aranystandard szétesését követően zavaros idők jöttek, majd a második világháború utáni nemzetközi pénzügyi rendszerben a dollárstandard lett a megoldás: a nemzeti valuták a Valutaalap felügyelete alatt az amerikai dollárhoz kötötték paritásukat, vagyis rögzített árfolyamrendszer működött, csakis kellő gazdasági indok felmutatásával lehetett fel-, illetve leértékelni a dollárhoz és így közvetve az összes valutához képest. Ez a nemzetközi pénzügyi rendszer negyed évszázadig tartott; 1971-ben a dollárra alapozott rendszer válságba került, azóta az IMF sem követeli meg a nemzeti valuták rögzítését. Jelenleg többféle árfolyamrendszer van érvényben a teljes rögzítéstől a teljesen szabad lebegésig, valamint sokféle köztes és átmeneti megoldás létezik. Így valóban döntés kérdése, hogy egy állam milyen árfolyamrendszert működtet, és valutájának ára miként viszonyul a többi fizetőeszközhöz.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 601 6

Gazdaság

Az ismert közgazdász professzor, volt gazdaságpolitikus olyan világba vezeti be az olvasót, amelynek hivatalos szereplői a kormányok, az államok feletti szervezetek és intézmények, az üzleti körök, a nemzetközi és helyi piacok, ám ugyanúgy része minden egyes ember, család, hiszen mindenkit érintenek a gazdaságpolitikai döntéshozók intézkedései. Miért döntenek úgy, ahogy döntenek a nagyhatalmú intézmények? Ha ekkora a hatalmuk, akkor viszont miért olyan gyakori a hatástalan állami beavatkozás, a kényszerű korrekció? A központi bank, a pénzügyminisztérium, a szakpolitikai szabályozó hatóság rengeteg eszköze miért nem képes megakadályozni a helyi zavarokat, sőt a gazdasági életet megrázó mély válságokat? Van-e egyáltalán mozgástere a nemzeti hatóságoknak a mai nagyfokú kereskedelmi, pénzügyi, technológia nyitottság mellett? Van bizony, mutatják a szerző által elemzett jó és kevésbé jó példák, ám azt megismerjük, hogy miért is illúzió az, hogy az állam megóvja a gazdaságot, társadalmat, az egyes embert a hihetetlen gyorsan változó világban. Ha megismerjük a társadalmi-gazdasági folyamatok mozgatóit, és tisztában vagyunk a gazdaságpolitikai döntéshozók motívumaival és eszközeivel, akkor bizonyosan jobban eligazodunk a gazdaság történéseiben, az állami beavatkozás gyakran különösnek, sőt ijesztőnek látszó gyakorlatában. A mű használható tankönyvnek, ellenőrző és elgondolkodtató kérdéseivel és fogalomjegyzékével, de annak is hasznára lehet, aki egyszerűen jobban akarja érteni az a világot, amelyek meglepő fordulatai, hirtelen irányvételei és másfelől tartós, makacs alapfolyamatai próbára teszik az ember, a család, a cég, a társadalmi közösség mindennapos életét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bevezetes-a-gazdasagpolitikaba-uj-kiadas//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero