Bod Péter Ákos

Bevezetés a gazdaságpolitikába

Döntéshozatal válságban és válságok között

Válság után, válság előtt: átalakulóban a monetáris politika

Az 1990-es évekre meglehetősen általános egyetértés alakult ki a jó gazdaságpolitikáról, legfőképp a fejlett piacgazdaságokban, a nyugati gazdaságpolitikai modell pedig mintaként szolgált a fejlődésre, modernizációra kész „feltörekvő” piacokon és a valamikori tervgazdaságokban, noha ezekben nem volt könnyű átültetni a fejlett országokban kialakuló „best practice”-t. Ennek a szakmai, politikai konszenzusnak lényegi elemét képezte a már említett intézményi rend: a gazdaság egésze legyen minél önállóbb, mentes a politikai beavatkozástól; a jegybank legyen független a kormánytól, amely politikai szervezet; a költségvetés lehetőleg legyen egyensúlyi vagy ahhoz közeli állapotban. A gazdaságpolitikai döntéshozók lehetőleg meghirdetett szabályokkal és ne egyszeri (a modellek nyelvén: diszkrét) beavatkozásokkal tartsák a pályán a gazdasági ciklust, ha egyáltalán szükséges a makrogazdasági befolyásolás. A piacgazdaság a maga erős önszabályozó képességével – szólt az érvelés – túljut az időnként szükségképpen fellépő egyensúlytalanságon. Ez a gazdaságkép és szóhasználat visszatérés a gazdaságelméletet az 1929-es világgazdasági válság előtt jellemző szabad versenyes korszakhoz. Ám azt hosszú időre lezárta a válság, az aktív államok időszaka, az újabb világháború.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 601 6

Gazdaság

Az ismert közgazdász professzor, volt gazdaságpolitikus olyan világba vezeti be az olvasót, amelynek hivatalos szereplői a kormányok, az államok feletti szervezetek és intézmények, az üzleti körök, a nemzetközi és helyi piacok, ám ugyanúgy része minden egyes ember, család, hiszen mindenkit érintenek a gazdaságpolitikai döntéshozók intézkedései. Miért döntenek úgy, ahogy döntenek a nagyhatalmú intézmények? Ha ekkora a hatalmuk, akkor viszont miért olyan gyakori a hatástalan állami beavatkozás, a kényszerű korrekció? A központi bank, a pénzügyminisztérium, a szakpolitikai szabályozó hatóság rengeteg eszköze miért nem képes megakadályozni a helyi zavarokat, sőt a gazdasági életet megrázó mély válságokat? Van-e egyáltalán mozgástere a nemzeti hatóságoknak a mai nagyfokú kereskedelmi, pénzügyi, technológia nyitottság mellett? Van bizony, mutatják a szerző által elemzett jó és kevésbé jó példák, ám azt megismerjük, hogy miért is illúzió az, hogy az állam megóvja a gazdaságot, társadalmat, az egyes embert a hihetetlen gyorsan változó világban. Ha megismerjük a társadalmi-gazdasági folyamatok mozgatóit, és tisztában vagyunk a gazdaságpolitikai döntéshozók motívumaival és eszközeivel, akkor bizonyosan jobban eligazodunk a gazdaság történéseiben, az állami beavatkozás gyakran különösnek, sőt ijesztőnek látszó gyakorlatában. A mű használható tankönyvnek, ellenőrző és elgondolkodtató kérdéseivel és fogalomjegyzékével, de annak is hasznára lehet, aki egyszerűen jobban akarja érteni az a világot, amelyek meglepő fordulatai, hirtelen irányvételei és másfelől tartós, makacs alapfolyamatai próbára teszik az ember, a család, a cég, a társadalmi közösség mindennapos életét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bevezetes-a-gazdasagpolitikaba-uj-kiadas//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero