Horváth József, Komarek Levente

A világ mezőgazdaságának fejlődési tendenciái


Szavanna övezet

A szavanna övezet, vagy egyperiódusú esőzóna a trópusi éghajlat egy változata, amelyben két évszak – az év során egy csapadékos és egy csapadékszegény, vagy kifejezetten száraz évszak – váltakozik egymással. Az övezet az egyenlítői éghajlati övtől északra és délre, váltakozó szélességű sávot képez az északi és a déli szélesség 10–20° tartománya között. Teljesen körülöleli a Földet és átmenetet jelent a trópusi esőerdő és a sivatag klímaterületei között. Éghajlatának kialakulásában a fő szerepet a napsugarak beesési szögének éven belüli változása miatt előálló hőmérsékleti-, illetve légnyomáskülönbségek játsszák. Ennek következtében az övezet felett egyszer a passzát szélrendszernek a felszálló (csapadékot adó ága), máskor a leszálló (magas légnyomással járó, derült, huzamosabb száraz időszakot kiváltó) ága tartózkodik. Az esős időszak olyan, mint az egyenlítői éghajlat övében, a száraz időszak pedig a zonális sivatagi éghajlathoz hasonlít. Az éghajlati elemek (a csapadék, hőmérséklet, napfénytartam, felhőzet, a levegő páratartalma) értékei is ennek a kettősségnek megfelelően változnak. Az évi középhőmérséklet 23-29°C, az évi közepes hőmérsékleti ingás 3-10°C között változik. A hőmérséklet a száraz évszakban a legmagasabb, a levegő relatív páratartalma viszont ekkor a legalacsonyabb. A csapadékos időszakban a hőmérséklet alacsonyabb, a relatív nedvességtartalom pedig magasabb. Az Egyenlítőtől a térítők felé haladva a nedves évszak hossza 9-10 hónapról 2-3 hónapra csökken. A csapadék évi mennyisége átlagosan 300-1500 mm közötti a kontinensek keleti oldalán, de a déli féltekén a passzát hatására ennél jóval több, akár 2000-3500 mm is lehet. A szavanna területein a legtöbb csapadék az övezet egyenlítői oldalán hullik, ugyanakkor a sivatag felé haladva fokozatosan csökken (pl. 1500 mm-ről 300 mm-re). Míg az egyenlítői éghajlat övében az évi csapadék mennyisége egyenletesen oszlik meg, addig a szavanna övezetben, mindkét félteke 7-8° földrajzi szélességétől a magasabb szélességek felé haladva az eleinte még rövid csapadékszegény időszak egyre hosszabb száraz évszakká nyúlik.

A világ mezőgazdaságának fejlődési tendenciái

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 603 0

A világ mezőgazdasága az elmúlt évtizedek során számos változáson ment keresztül. Ezen változások eredményeképpen a mezőgazdasági termelésben ágazatonként és térségenként eltérő fejlődési tendenciák érvényesültek. A mezőgazdaság nemzetgazdasági súlya a világ különböző országaiban általában csökkenő, de egyes országokban még mindig kitüntetett szerepe van. A fejlődő országokban a lakosság többségét foglalkoztatja, és a nemzeti össztermék számottevő részét biztosítja. A fejlett országok nemzetgazdaságában a mezőgazdasági foglalkoztatottság és a mezőgazdasági szektor általában csekélyebb szerepet játszik. A könyv a világ mezőgazdaságában az elmúlt évtizedekben bekövetkezett főbb változások irányát és mértékét tárja az érdeklődő olvasó elé. Bemutatja a világ mezőgazdasági termelését befolyásoló feltételeket és tényezőket. A természeti-ökológiai adottságok változatossága és a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlettségének eltérő foka együttesen a világ mezőgazdasági termelésének sokszínűségét eredményezi. Ennek következtében a Földön sajátos mezőgazdasági területi típusok alakultak ki.

A könyv nagy hangsúlyt fektet a mezőgazdaság főbb ágazataival (növénytermesztés, állattenyésztés) kapcsolatos jövőbeni kilátásokra. A megbízható előrejelzést nagyban nehezíti az a körülmény, hogy a piaci trendek időről-időre változnak. Ebben szerepe van többek között a globális klímaváltozásnak és ezzel összefüggésben a szélsőséges időjárási elemek (aszály, árvíz, szökőár) súlyosabb és gyakoribb előfordulásának, valamint a népességnövekedéssel együtt járó jövedelem-átrendeződésnek és ebből következően a fogyasztói szokások megváltozásának. Meghatározó szerep tulajdonítható a kőolajár változásának, a bioenergia-termelés mezőgazdasági anyagszükségletének, egyes árutőzsdei folyamatoknak, a nemzetközi kereskedelemben tapasztalható bizonyos liberalizációs törekvéseknek és nem utolsó sorban egyes középtávú agrárpolitikai reformokkal, piacszabályozással és támogatáspolitikával kapcsolatos várakozásoknak.

A 2016-ban megjelent könyv 2., javított kiadását ajánljuk mindazoknak, akik szeretnének a világ mezőgazdaságának főbb jellemző vonásaival megismerkedni és betekintést nyerni napjaink változó mezőgazdasági termelésébe.

Hivatkozás: https://mersz.hu/horvath-komarek-a-vilag-mezogazdasaganak-fejlodese//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave