Horváth József, Komarek Levente

A világ mezőgazdaságának fejlődési tendenciái


Trópusi monszun területek

A trópusi monszun területek hőmérséklet- és csapadékviszonyai jelentős mértékben hasonlítanak a szavanna övezetéhez. A területen az évi középhőmérséklet 25–28°C közötti. A különbség a két klímaterület között, hogy míg a szavanna övezet éghajlatát a passzát, addig a trópusi monszun területekét a monszun szélrendszer alakítja. A monszun a szárazföldek és az óceánok eltérő mértékű és intenzitású felmelegedése, illetve lehűlése következtében fellépő jellegzetes évszakos váltású szélrendszer azzal a kritériummal, miszerint a két ellentétes évszak eredő szélirányainak átlagos eltérése meghaladja a 120°-ot. A monszun nyáron az óceán felől, délnyugati irányból páradús légtömegeket szállít a kontinensek fölé, amelyek nagy intenzitású csapadékokat idéznek elő. Ugyanakkor télen a szárazföld gyorsan lehűl, s felette nagy kiterjedésű anticiklon képződik. A kialakuló magas légnyomás az óceán felé irányuló tartós és kiterjedt légáramlásokat hoz létre. A Föld különböző területeinek éghajlatában több helyen is kimutatható a monszun hatás, de sehol sem olyan erős és jellegzetes, mint a trópusi Ázsiában. Ez azzal magyarázható, hogy az Egyenlítő és a termikus egyenlítő India és Hátsó-India térségében majdnem mindenütt az óceán felett húzódik, ennélfogva a passzát szélrendszer csak olyan gyengén fejlődik ki, hogy ezt a monszunhatások könnyen elnyomják. Magyarországon a nyári csapadék megnövekedett koncentrációja monszunhatást feltételez. Ugyanakkor a két szélső évszak eredő szélirányainak az eltérése nálunk alig haladja meg a 80°-ot. Így a hazai klímában csupán monszunszerű hajlamról beszélhetünk, s ugyanez érvényes egész Európára. Az, hogy olyan tiszta monszunklíma, azaz tiszta trópuson kívüli monszun nem alakulhat ki Európa fölött, azzal magyarázható, hogy kontinensünk a végsőkig szabdalt, nem úgy, mint a kompakt, egységes indiai szubkontinens, ahol egyrészt a hatalmas kiterjedésű szárazföld, másrészt a vele szomszédos hatalmas kiterjedésű óceán eltérő fizikai tulajdonságú felszíne megágyaz a klasszikus monszunklíma létrejöttének.

A világ mezőgazdaságának fejlődési tendenciái

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 603 0

A világ mezőgazdasága az elmúlt évtizedek során számos változáson ment keresztül. Ezen változások eredményeképpen a mezőgazdasági termelésben ágazatonként és térségenként eltérő fejlődési tendenciák érvényesültek. A mezőgazdaság nemzetgazdasági súlya a világ különböző országaiban általában csökkenő, de egyes országokban még mindig kitüntetett szerepe van. A fejlődő országokban a lakosság többségét foglalkoztatja, és a nemzeti össztermék számottevő részét biztosítja. A fejlett országok nemzetgazdaságában a mezőgazdasági foglalkoztatottság és a mezőgazdasági szektor általában csekélyebb szerepet játszik. A könyv a világ mezőgazdaságában az elmúlt évtizedekben bekövetkezett főbb változások irányát és mértékét tárja az érdeklődő olvasó elé. Bemutatja a világ mezőgazdasági termelését befolyásoló feltételeket és tényezőket. A természeti-ökológiai adottságok változatossága és a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlettségének eltérő foka együttesen a világ mezőgazdasági termelésének sokszínűségét eredményezi. Ennek következtében a Földön sajátos mezőgazdasági területi típusok alakultak ki.

A könyv nagy hangsúlyt fektet a mezőgazdaság főbb ágazataival (növénytermesztés, állattenyésztés) kapcsolatos jövőbeni kilátásokra. A megbízható előrejelzést nagyban nehezíti az a körülmény, hogy a piaci trendek időről-időre változnak. Ebben szerepe van többek között a globális klímaváltozásnak és ezzel összefüggésben a szélsőséges időjárási elemek (aszály, árvíz, szökőár) súlyosabb és gyakoribb előfordulásának, valamint a népességnövekedéssel együtt járó jövedelem-átrendeződésnek és ebből következően a fogyasztói szokások megváltozásának. Meghatározó szerep tulajdonítható a kőolajár változásának, a bioenergia-termelés mezőgazdasági anyagszükségletének, egyes árutőzsdei folyamatoknak, a nemzetközi kereskedelemben tapasztalható bizonyos liberalizációs törekvéseknek és nem utolsó sorban egyes középtávú agrárpolitikai reformokkal, piacszabályozással és támogatáspolitikával kapcsolatos várakozásoknak.

A 2016-ban megjelent könyv 2., javított kiadását ajánljuk mindazoknak, akik szeretnének a világ mezőgazdaságának főbb jellemző vonásaival megismerkedni és betekintést nyerni napjaink változó mezőgazdasági termelésébe.

Hivatkozás: https://mersz.hu/horvath-komarek-a-vilag-mezogazdasaganak-fejlodese//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave