Horváth József, Komarek Levente

A világ mezőgazdaságának fejlődési tendenciái


Száraz nyarú szubtrópusi (mediterrán) területek

A mediterrán terület nevét jellegzetes éghajlatáról kapta. Elnevezése legismertebb előfordulási helyére vezethető vissza, amely a Mediterráneum, vagyis a Földközi-tenger melléke. Ebből kifolyólag az éghajlati terület elsősorban a Földközi-tenger körüli partvidéket foglalja magába. Emellett mediterrán éghajlat jellemzi még a kontinensek nyugati partjait is mindkét féltekén a 30-45° földrajzi szélességek között. Ezek a területek a Dél-Afrikai Köztársaságban a Fokföld part menti övezetét, Ausztráliában a Spancer- és St. Vincent-öböl partvidékét, Délnyugat-Ausztrália part menti területeit, Észak-Amerikában a kaliforniai központi völgyet és a délnyugati tengerpartot, Dél-Amerikában Közép-Chilét, valamint Argentínában az Andok keleti lejtőinek oázisait (pl. Salta, Tucumán, Mendoza) foglalják magukba. A mediterrán területek klímáját a passzátok és a mérsékelt övi nyugati légáramlás váltakozó hatása formálja. Nyáron a passzát szélrendszer leszálló ága a mediterrán területek fölé tolódik, amely a jellegzetesen mediterrán területeken fél évig is tartó forró, száraz, napsütéses időjárást okoz. Ugyanakkor ősszel a passzát visszahúzódik, és utat nyit a frontális csapadékot szállító, mérsékelt övi nyugati légáramlásoknak. A csapadékos időszak általában október végén – november elején kezdődik, s egészen március végéig tart. A páradús, csapadékot hozó nyugati légáramlások hatására a levegő nedvességtartalma télen igen magas, általában 80% feletti, míg nyáron mindössze 50-55%. A forró, száraz nyár a leghosszabb évszak ezen a klímaterületen. Az évi középhőmérséklet 10-20°C közötti, de általában meghaladja a 14°C-ot. A leghidegebb hónap középhőmérséklete is 4°C feletti, a legmelegebbé pedig több mint 22°C. Míg a nyár időjárása kiegyenlített, a tél az erős ciklontevékenység, az egymást sűrűn követő frontok révén igen változékony. A téli frontális időjárás hatására, a mediterrán területeken gyakori az erős lehűlés. Olykor fagy is előfordulhat, amely jelentős károkat okoz a mezőgazdaságnak. Az évi csapadékmennyiség 400-800 mm közötti, téli csapadékmaximummal. Előfordulnak azonban olyan területek – főleg orográfiai okok miatt – ahol az előbbi mennyiség öt-hatszorosa is lehullik (pl. a Kotori-öböl, Horvátország).

A világ mezőgazdaságának fejlődési tendenciái

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 603 0

A világ mezőgazdasága az elmúlt évtizedek során számos változáson ment keresztül. Ezen változások eredményeképpen a mezőgazdasági termelésben ágazatonként és térségenként eltérő fejlődési tendenciák érvényesültek. A mezőgazdaság nemzetgazdasági súlya a világ különböző országaiban általában csökkenő, de egyes országokban még mindig kitüntetett szerepe van. A fejlődő országokban a lakosság többségét foglalkoztatja, és a nemzeti össztermék számottevő részét biztosítja. A fejlett országok nemzetgazdaságában a mezőgazdasági foglalkoztatottság és a mezőgazdasági szektor általában csekélyebb szerepet játszik. A könyv a világ mezőgazdaságában az elmúlt évtizedekben bekövetkezett főbb változások irányát és mértékét tárja az érdeklődő olvasó elé. Bemutatja a világ mezőgazdasági termelését befolyásoló feltételeket és tényezőket. A természeti-ökológiai adottságok változatossága és a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlettségének eltérő foka együttesen a világ mezőgazdasági termelésének sokszínűségét eredményezi. Ennek következtében a Földön sajátos mezőgazdasági területi típusok alakultak ki.

A könyv nagy hangsúlyt fektet a mezőgazdaság főbb ágazataival (növénytermesztés, állattenyésztés) kapcsolatos jövőbeni kilátásokra. A megbízható előrejelzést nagyban nehezíti az a körülmény, hogy a piaci trendek időről-időre változnak. Ebben szerepe van többek között a globális klímaváltozásnak és ezzel összefüggésben a szélsőséges időjárási elemek (aszály, árvíz, szökőár) súlyosabb és gyakoribb előfordulásának, valamint a népességnövekedéssel együtt járó jövedelem-átrendeződésnek és ebből következően a fogyasztói szokások megváltozásának. Meghatározó szerep tulajdonítható a kőolajár változásának, a bioenergia-termelés mezőgazdasági anyagszükségletének, egyes árutőzsdei folyamatoknak, a nemzetközi kereskedelemben tapasztalható bizonyos liberalizációs törekvéseknek és nem utolsó sorban egyes középtávú agrárpolitikai reformokkal, piacszabályozással és támogatáspolitikával kapcsolatos várakozásoknak.

A 2016-ban megjelent könyv 2., javított kiadását ajánljuk mindazoknak, akik szeretnének a világ mezőgazdaságának főbb jellemző vonásaival megismerkedni és betekintést nyerni napjaink változó mezőgazdasági termelésébe.

Hivatkozás: https://mersz.hu/horvath-komarek-a-vilag-mezogazdasaganak-fejlodese//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave