Horváth József, Komarek Levente

A világ mezőgazdaságának fejlődési tendenciái


A talajváltó gazdálkodás

A talajváltó gazdálkodás a hagyományos mezőgazdaság legáltalánosabban elterjedt formája (4.1. ábra). Főleg olyan térségekben maradt fenn, ahol a modern agrotechnikát és -technológiát csak jelentős ráfordítással tudták volna gazdaságosan alkalmazni. A földművelés során kiválasztanak egy erdőrészt, a fákat kivágják, és az aljnövényzetet kiirtják (4.1. fénykép). Ezt követően az egész területet felégetik. Tehát a növényzet kiirtására az irtásos-égetéses módszert alkalmazzák. Az így nyert irtáson a növényeket a lehető legcsekélyebb előkészítés után vetik el. Az elvetett növényeket még a tenyészidőszakban is csak alkalomszerűen gondozzák. Az első aratást követően az adott földterületet még 1-2 évig bevetik, majd a művelést abbahagyják, és átengedik a földet a természetnek. Ugyanakkor, ezzel párhuzamosan egy másik parcellát vonnak művelés alá. Ideális esetben az első irtást csak azt követően vetik be ismét, ha évekig ugaroltatták, mert megvárják, amíg a talaj termőképessége helyreáll. A talaj termőképességét úgy próbálják megőrizni, hogy lehetővé teszik a természetes növénytakaró újraképződését. A talajváltó gazdálkodás esetében tehát nem a veteményt, hanem a megművelt földterületet váltják.

A világ mezőgazdaságának fejlődési tendenciái

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 603 0

A világ mezőgazdasága az elmúlt évtizedek során számos változáson ment keresztül. Ezen változások eredményeképpen a mezőgazdasági termelésben ágazatonként és térségenként eltérő fejlődési tendenciák érvényesültek. A mezőgazdaság nemzetgazdasági súlya a világ különböző országaiban általában csökkenő, de egyes országokban még mindig kitüntetett szerepe van. A fejlődő országokban a lakosság többségét foglalkoztatja, és a nemzeti össztermék számottevő részét biztosítja. A fejlett országok nemzetgazdaságában a mezőgazdasági foglalkoztatottság és a mezőgazdasági szektor általában csekélyebb szerepet játszik. A könyv a világ mezőgazdaságában az elmúlt évtizedekben bekövetkezett főbb változások irányát és mértékét tárja az érdeklődő olvasó elé. Bemutatja a világ mezőgazdasági termelését befolyásoló feltételeket és tényezőket. A természeti-ökológiai adottságok változatossága és a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlettségének eltérő foka együttesen a világ mezőgazdasági termelésének sokszínűségét eredményezi. Ennek következtében a Földön sajátos mezőgazdasági területi típusok alakultak ki.

A könyv nagy hangsúlyt fektet a mezőgazdaság főbb ágazataival (növénytermesztés, állattenyésztés) kapcsolatos jövőbeni kilátásokra. A megbízható előrejelzést nagyban nehezíti az a körülmény, hogy a piaci trendek időről-időre változnak. Ebben szerepe van többek között a globális klímaváltozásnak és ezzel összefüggésben a szélsőséges időjárási elemek (aszály, árvíz, szökőár) súlyosabb és gyakoribb előfordulásának, valamint a népességnövekedéssel együtt járó jövedelem-átrendeződésnek és ebből következően a fogyasztói szokások megváltozásának. Meghatározó szerep tulajdonítható a kőolajár változásának, a bioenergia-termelés mezőgazdasági anyagszükségletének, egyes árutőzsdei folyamatoknak, a nemzetközi kereskedelemben tapasztalható bizonyos liberalizációs törekvéseknek és nem utolsó sorban egyes középtávú agrárpolitikai reformokkal, piacszabályozással és támogatáspolitikával kapcsolatos várakozásoknak.

A 2016-ban megjelent könyv 2., javított kiadását ajánljuk mindazoknak, akik szeretnének a világ mezőgazdaságának főbb jellemző vonásaival megismerkedni és betekintést nyerni napjaink változó mezőgazdasági termelésébe.

Hivatkozás: https://mersz.hu/horvath-komarek-a-vilag-mezogazdasaganak-fejlodese//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave