Horváth József, Komarek Levente

A világ mezőgazdaságának fejlődési tendenciái


A szálastakarmány-termesztés tendenciái a világon

A gazdaságosan termesztett takarmánynövények, azok okszerű, pazarlásmentes felhasználása, valamint a takarmánypotenciállal való felelős gazdálkodás az állattenyésztés versenyképességének egyik döntő feltétele. Szálas- és tömeg-takarmánynövénynek nevezzük azokat a növényeket, amelyeket közvetlenül (zöldtakarmányozásra), vagy közvetve (erjesztett és szárított takarmányként) az állatok takarmányozása céljából termesztenek. A szántóföldön termesztett szálas- és tömegtakarmányok, valamint a gyepek fűtermése képezi a szálas és tömegtakarmányokat fogyasztó állatok takarmánybázisát. A lehetséges növények köre meglehetősen tág, mivel zölden vagy tartósítva, meglehetősen sokféle termesztett növény felhasználható takarmányként. Az összes gabonaféle (búza, rozs, árpa, zab, tritikálé), valamint az olajos növények (repce, napraforgó) egy bizonyos fejlődési fázisig takarmányként hasznosíthatók. A pillangósok teljes köre (lucerna, vöröshere, lódihere, csillagfürt, somkóró, bükköny), a silókukorica, mohar, köles és a szudáni cirokfű kifejezetten takarmánynövénynek számítanak. A sokféle növény közül a gazdák a következő kritériumok alapján választanak – természetesen az állatállomány faját, takarmányigényét is figyelembe véve:

A világ mezőgazdaságának fejlődési tendenciái

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 603 0

A világ mezőgazdasága az elmúlt évtizedek során számos változáson ment keresztül. Ezen változások eredményeképpen a mezőgazdasági termelésben ágazatonként és térségenként eltérő fejlődési tendenciák érvényesültek. A mezőgazdaság nemzetgazdasági súlya a világ különböző országaiban általában csökkenő, de egyes országokban még mindig kitüntetett szerepe van. A fejlődő országokban a lakosság többségét foglalkoztatja, és a nemzeti össztermék számottevő részét biztosítja. A fejlett országok nemzetgazdaságában a mezőgazdasági foglalkoztatottság és a mezőgazdasági szektor általában csekélyebb szerepet játszik. A könyv a világ mezőgazdaságában az elmúlt évtizedekben bekövetkezett főbb változások irányát és mértékét tárja az érdeklődő olvasó elé. Bemutatja a világ mezőgazdasági termelését befolyásoló feltételeket és tényezőket. A természeti-ökológiai adottságok változatossága és a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlettségének eltérő foka együttesen a világ mezőgazdasági termelésének sokszínűségét eredményezi. Ennek következtében a Földön sajátos mezőgazdasági területi típusok alakultak ki.

A könyv nagy hangsúlyt fektet a mezőgazdaság főbb ágazataival (növénytermesztés, állattenyésztés) kapcsolatos jövőbeni kilátásokra. A megbízható előrejelzést nagyban nehezíti az a körülmény, hogy a piaci trendek időről-időre változnak. Ebben szerepe van többek között a globális klímaváltozásnak és ezzel összefüggésben a szélsőséges időjárási elemek (aszály, árvíz, szökőár) súlyosabb és gyakoribb előfordulásának, valamint a népességnövekedéssel együtt járó jövedelem-átrendeződésnek és ebből következően a fogyasztói szokások megváltozásának. Meghatározó szerep tulajdonítható a kőolajár változásának, a bioenergia-termelés mezőgazdasági anyagszükségletének, egyes árutőzsdei folyamatoknak, a nemzetközi kereskedelemben tapasztalható bizonyos liberalizációs törekvéseknek és nem utolsó sorban egyes középtávú agrárpolitikai reformokkal, piacszabályozással és támogatáspolitikával kapcsolatos várakozásoknak.

A 2016-ban megjelent könyv 2., javított kiadását ajánljuk mindazoknak, akik szeretnének a világ mezőgazdaságának főbb jellemző vonásaival megismerkedni és betekintést nyerni napjaink változó mezőgazdasági termelésébe.

Hivatkozás: https://mersz.hu/horvath-komarek-a-vilag-mezogazdasaganak-fejlodese//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave