Horváth József, Komarek Levente

A világ mezőgazdaságának fejlődési tendenciái


A domborzat hatása a mezőgazdasági termelésre

A domborzat hatása a mezőgazdasági termelésben a világ szinten minden területén maradéktalanul érvényesül, ami jelentős mértékben meghatározza a mezőgazdasági termelés lehetőségeit és a gazdálkodás típusait is. A domborzati viszonyok (pl. a lejtők meredeksége, a függőleges tagoltság mértéke, a tengerszint feletti magasság) jelentős hatással vannak a megművelhető földterület nagyságára. Az erős függőleges tagoltság, a 15 fokot meghaladó lejtők már kedvezőtlen feltételeket teremtenek a földművelés számára, mivel a lejtős területeken a talaj megművelése elősegíti a termékeny felső termőréteg pusztulását. A mezőgazdasági termelés számára a sík, lankás térszínek, az enyhe függőleges tagoltság és az alacsonyabb tengerszint feletti magasság biztosítanak kedvező feltételeket a mezőgazdaság, ezen belül is elsősorban a növénytermesztés számára. A meredek lejtőket, az erősen tagolt és magasan fekvő térszíneket főleg az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás tudja hasznosítani. Azon térségekben, ahol magas a lejtőszög, de emellett magas a népsűrűség is, ott teraszokat alakítottak ki, amelynek eredményeképpen lehetővé válik a lényegesen meredekebb lejtőkön a mezőgazdasági termelés. A teraszokon rizst (1.3. fénykép), teát (1.4. fénykép) (pl. Kína, Japán, Indonézia, Fülöp-szigetek), illetve szőlőt (pl. Olaszország, Spanyolország) termesztenek. A teraszok kialakítására az előbbiekben felsorolt területeken nagy szükség van, mert enélkül az időszakosan fellépő jelentős csapadékok néhány hónap leforgása alatt elmosnák a termékeny talajt (1.5. fénykép). Az északi féltekén általában a déli lejtőkön létesítenek teraszokat, mivel a besugárzás itt jóval nagyobb, mint az északi lejtőkön. Többek között ennek köszönhető, hogy pl. a Felső-Rajna vidékén is jó minőségű szőlőtermesztés folyik, pedig az 50° földrajzi szélesség Európában már a szőlőtermesztés északi határát jelzi. A mezőgazdasági termelés magassági határát a tengerszint feletti magasság emelkedésével megjelenő ún. „hideghatár” jelöli ki. A magasság növekedésével az átlagos hőmérséklet általában csökken.

A világ mezőgazdaságának fejlődési tendenciái

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 603 0

A világ mezőgazdasága az elmúlt évtizedek során számos változáson ment keresztül. Ezen változások eredményeképpen a mezőgazdasági termelésben ágazatonként és térségenként eltérő fejlődési tendenciák érvényesültek. A mezőgazdaság nemzetgazdasági súlya a világ különböző országaiban általában csökkenő, de egyes országokban még mindig kitüntetett szerepe van. A fejlődő országokban a lakosság többségét foglalkoztatja, és a nemzeti össztermék számottevő részét biztosítja. A fejlett országok nemzetgazdaságában a mezőgazdasági foglalkoztatottság és a mezőgazdasági szektor általában csekélyebb szerepet játszik. A könyv a világ mezőgazdaságában az elmúlt évtizedekben bekövetkezett főbb változások irányát és mértékét tárja az érdeklődő olvasó elé. Bemutatja a világ mezőgazdasági termelését befolyásoló feltételeket és tényezőket. A természeti-ökológiai adottságok változatossága és a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlettségének eltérő foka együttesen a világ mezőgazdasági termelésének sokszínűségét eredményezi. Ennek következtében a Földön sajátos mezőgazdasági területi típusok alakultak ki.

A könyv nagy hangsúlyt fektet a mezőgazdaság főbb ágazataival (növénytermesztés, állattenyésztés) kapcsolatos jövőbeni kilátásokra. A megbízható előrejelzést nagyban nehezíti az a körülmény, hogy a piaci trendek időről-időre változnak. Ebben szerepe van többek között a globális klímaváltozásnak és ezzel összefüggésben a szélsőséges időjárási elemek (aszály, árvíz, szökőár) súlyosabb és gyakoribb előfordulásának, valamint a népességnövekedéssel együtt járó jövedelem-átrendeződésnek és ebből következően a fogyasztói szokások megváltozásának. Meghatározó szerep tulajdonítható a kőolajár változásának, a bioenergia-termelés mezőgazdasági anyagszükségletének, egyes árutőzsdei folyamatoknak, a nemzetközi kereskedelemben tapasztalható bizonyos liberalizációs törekvéseknek és nem utolsó sorban egyes középtávú agrárpolitikai reformokkal, piacszabályozással és támogatáspolitikával kapcsolatos várakozásoknak.

A 2016-ban megjelent könyv 2., javított kiadását ajánljuk mindazoknak, akik szeretnének a világ mezőgazdaságának főbb jellemző vonásaival megismerkedni és betekintést nyerni napjaink változó mezőgazdasági termelésébe.

Hivatkozás: https://mersz.hu/horvath-komarek-a-vilag-mezogazdasaganak-fejlodese//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave