Horváth József, Komarek Levente

A világ mezőgazdaságának fejlődési tendenciái


Az éghajlat hatása a mezőgazdasági termelésre

Az éghajlati viszonyok döntő hatással vannak a mezőgazdasági termelésre, s a mezőgazdaság két ágazatának (növénytermesztés, állattenyésztés) területi elhelyezkedését jelentősen befolyásolják. Az éghajlat elemei (pl. hőmérséklet, napfénytartam, légnyomás, csapadék) mindig együttesen, egymásnak függvényében határozzák meg egy térség mezőgazdasági termelését. Az éghajlati viszonyok tehát megszabják azokat a kereteket, amelyekbe a gazdaságosan termeszthető növények és tenyészthető állatok besorolhatók. Általában minden kultúrnövény ott termeszthető gazdaságosan, ahol optimálisak az éghajlati, elsősorban a hőmérsékleti- és a csapadékviszonyok. Az egyes növények – alkalmazkodó képességüktől függően – az optimális termőhelyüktől távolabb eső, más mezőgazdasági övezetekben is termeszthetők abban az esetben, ha a minimális klimatikus igényeik még biztosíthatók. A különböző növényi kultúrák nagyon szoros kapcsolatban vannak környezetükkel, ennek ellenére képesek alkalmazkodni új környezeti feltételekhez is. Például a kalászos gabonafélék, amelyek a Közép-Kelet sztyeppterületeiről származnak, egészen a tundra határáig elterjedtek. Hasonló a helyzet a gabonafélék többségénél és a burgonya esetében is, mivel ezek a növények széles hőmérsékleti határok között tenyésznek. Vannak azonban olyan növényi kultúrák is, amelyeknél a hőmérséklet mellett a csapadékviszonyok sem elhanyagolhatók. Például a rizstermesztéshez jelentős mennyiségű vízre van szükség. Ha ez rendelkezésre áll, akkor a rizs a trópusi övezettől a mérsékelt övezetig (így Magyarországon is) megterem. A kukorica különböző nemesített fajtái megteremnek a mérsékelt öv magasabb szélességein, de emellett fontos terménynek minősülnek a trópusi övezetben is. Ugyanakkor az éghajlati viszonyokra sokkal érzékenyebb kávét már csak a trópusi sivatagi övezettől az egyenlítői övezet erdőzóna határáig termesztik. A legigényesebb kultúrák közül említést érdemel a szőlő, amelynek termesztése elsősorban a mediterrán övezetre jellemző, de a mérsékelt öv egyes, sok napfényt élvező, délies lejtőin is előfordul. Ezzel szemben pl. a kaucsukpálma és a kakaófa kizárólag a trópusi övben fordul elő, mert a hosszú vegetációs periódusa alatt magas hőmérsékletet és maximális csapadékot igényel.

A világ mezőgazdaságának fejlődési tendenciái

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 603 0

A világ mezőgazdasága az elmúlt évtizedek során számos változáson ment keresztül. Ezen változások eredményeképpen a mezőgazdasági termelésben ágazatonként és térségenként eltérő fejlődési tendenciák érvényesültek. A mezőgazdaság nemzetgazdasági súlya a világ különböző országaiban általában csökkenő, de egyes országokban még mindig kitüntetett szerepe van. A fejlődő országokban a lakosság többségét foglalkoztatja, és a nemzeti össztermék számottevő részét biztosítja. A fejlett országok nemzetgazdaságában a mezőgazdasági foglalkoztatottság és a mezőgazdasági szektor általában csekélyebb szerepet játszik. A könyv a világ mezőgazdaságában az elmúlt évtizedekben bekövetkezett főbb változások irányát és mértékét tárja az érdeklődő olvasó elé. Bemutatja a világ mezőgazdasági termelését befolyásoló feltételeket és tényezőket. A természeti-ökológiai adottságok változatossága és a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlettségének eltérő foka együttesen a világ mezőgazdasági termelésének sokszínűségét eredményezi. Ennek következtében a Földön sajátos mezőgazdasági területi típusok alakultak ki.

A könyv nagy hangsúlyt fektet a mezőgazdaság főbb ágazataival (növénytermesztés, állattenyésztés) kapcsolatos jövőbeni kilátásokra. A megbízható előrejelzést nagyban nehezíti az a körülmény, hogy a piaci trendek időről-időre változnak. Ebben szerepe van többek között a globális klímaváltozásnak és ezzel összefüggésben a szélsőséges időjárási elemek (aszály, árvíz, szökőár) súlyosabb és gyakoribb előfordulásának, valamint a népességnövekedéssel együtt járó jövedelem-átrendeződésnek és ebből következően a fogyasztói szokások megváltozásának. Meghatározó szerep tulajdonítható a kőolajár változásának, a bioenergia-termelés mezőgazdasági anyagszükségletének, egyes árutőzsdei folyamatoknak, a nemzetközi kereskedelemben tapasztalható bizonyos liberalizációs törekvéseknek és nem utolsó sorban egyes középtávú agrárpolitikai reformokkal, piacszabályozással és támogatáspolitikával kapcsolatos várakozásoknak.

A 2016-ban megjelent könyv 2., javított kiadását ajánljuk mindazoknak, akik szeretnének a világ mezőgazdaságának főbb jellemző vonásaival megismerkedni és betekintést nyerni napjaink változó mezőgazdasági termelésébe.

Hivatkozás: https://mersz.hu/horvath-komarek-a-vilag-mezogazdasaganak-fejlodese//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave