Muzsalyi Róbert

Az EU-jog hatása a polgári eljárásjogra


A harmadik korszak: az egyensúly keresése

Sok szempontból a 2000-es években kezdődött új korszak (2004-től napjainkig) jelentette a korábbi jogfejlődéshez viszonyítva a legnagyobb kihívást nemcsak az EU intézményei, hanem a tagállami jogalkotók és jogalkalmazók számára egyaránt. Ennek egyik fő oka volt az Európai Unió legnagyobb mértékű bővülése, amely által nemcsak új tagállamok, hanem eltérő jogi kultúrával, hagyományokkal rendelkező jogrendszerek is az unió részévé váltak. Az EUB feladata maradt továbbra is, hogy biztosítsa az uniós jog egységes értelmezését ebben a megváltozott összetételű közösségben, különösen annak elősegítése érdekében, hogy az uniós jogon alapuló igények érvényesíthetősége továbbra is akadálytalan legyen a tagállami eljárásokban. Az ezt megelőző korszakokra és az ott kimunkált jogelvekre lehetett építeni, így azokhoz képest nagy váltás, határozott eltérés nem volt tapasztalható, inkább az integráció hatására megnyílt új jogterületek – főként az igazságügyi együttműködés terén – jelentettek nagyszámú jogértelmezési problémát. Az előző időszakban nem zárult le, ezért annak folytatásaként továbbra is előtérbe került a tagállamok kártérítési felelősségének kérdése. A magánjog területén a korszak meghatározó kérdésköre a fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen szerződési feltételek megítélése volt. Ezek az ügyek szinte kivétel nélkül hordoztak magukkal eljárásjogi kérdéseket, ebből a körből főként a hivatalbóliságra fogok részletesen kitérni.

Az EU-jog hatása a polgári eljárásjogra

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 610 8

Az EU-jog és a nemzeti jogok szimbiózisa a közösségek alapítása óta a jogtudomány egyik központi kérdése. Ismert tény, hogy az EU Bíróság számos alapelvet dolgozott ki ezen jogrendszerek együtt alkalmazásából eredő kérdések megválaszolására, amelyek fogadtatása változatos képet mutat az egyes tagállamokban. Az eltérő álláspontokban közös az a felismerés, hogy a luxembourgi testület döntéseiben adott iránymutatásokat értelmezni és alkalmazni kell a nemzeti bíróságok eljárásai során is. Az EU-jog által biztosított anyagi jogosultságok tagállami bírósági eljárások előtti kikényszerítését különösen is megnehezíti az a tény, hogy az EU-nak csak a határon átnyúló eljárásjogi kérdésekben van jogalkotási hatásköre, a bírósági szervezetrendszer és a polgári perrendtartás részleteit a tagállamok dolgozhatják ki. Ebben a perrendtartási sokszínűségben igyekszik az EU Bíróság több évtizede biztosítani az uniós anyagi jogszabályok hatékonyságát az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elveinek kidolgozásával.

Muzsalyi Róbert sikeresen megvédett PhD-dolgozata alapján készült monográfiájában Magyarországon először dolgozta fel ennek a két alapelvnek a joggyakorlatát, az egyes ítéletekhez fűződő jogirodalmi vitákat és a magyar bíróságok első tapasztalásait. Bátran megkérdőjelezi a kialakult álláspontokat, pontosítja az egyes fogalmak tartalmát, és meggyőzően érvel saját véleménye mellett. A szerző arra a megnyugtató végkövetkeztetésre jut, hogy az EU Bíróság több mint 100 vonatkozó ítélete olyan rendszert alkot, amelynek jellemzői alapján a nemzeti bíróságok ma már egységesen meg tudják állapítani, hogy a nemzeti eljárásjogi rendelkezéseik megfelelnek-e az EU-jogi követelményeknek, illetve azokat hogyan kell értelmezni és alkalmazni az uniós anyagi jogon alapuló polgári perekben.

Dr. Osztovits András

Hivatkozás: https://mersz.hu/muzsalyi-az-eu-jog-hatasa-a-polgari-eljarasjogra//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave