Muzsalyi Róbert

Az EU-jog hatása a polgári eljárásjogra


A Szakértői Javaslatban megfogalmazott álláspont

A Szakértői Javaslat a nóvum (az alapperben el nem bírált tény, bizonyíték, jogerős bírósági vagy hatósági határozat) szabályozását kiegészíteni javasolta az „egyértelműség kedvéért” az EUB ítéleteire való kifejezett utalással. Ez a javaslat – megfogalmazásából kitűnően – abból indult ki, hogy az EUB határozata mint az alapperben el nem bírált határozat eleve, külön jogszabályi felhatalmazás (újabb perújítási ok törvénybe iktatása) nélkül is alapot adhat perújítási kérelem előterjesztésére. Ennek indoka, hogy ha a tagállami bíróság jogerős döntése szempontjából releváns uniós jog elsőbbsége vagy helyes értelmezése a jogerős ítéletben nem érvényesül, a téves jogalkalmazás korrigálásának lehetőségét biztosítani kell. A Szakértői Javaslat indokolása szerint ha az EUB ítéletére figyelemmel a jogerős hazai döntés bármely ok miatt téves, perújításnak van helye. Ilyen lehet például, ha az EUB az előzetes döntéshozatali eljárásban a másodlagos uniós jog érvénytelenségét állapította meg. Emellett perújításra okot adó körülmény lehet az is a javaslat szerint ha az uniós jog tagállami értelmezése az EUB ítéletére figyelemmel tévesnek bizonyult, vagy az EUB – közvetetten az uniós jog értelmezésén keresztül – valamely hazai jogszabály uniós joggal való összeegyeztethetetlenségét állapította meg.1 A Szakértői Javaslat tehát előzetes döntéshozatali eljárás esetén mind az uniós jog érvénytelenségének megállapítása, mind az értelmezése tárgyában hozott EUB-ítéletre hivatkozással lehetségesnek látta a polgári perekben a perújítást.

Az EU-jog hatása a polgári eljárásjogra

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 610 8

Az EU-jog és a nemzeti jogok szimbiózisa a közösségek alapítása óta a jogtudomány egyik központi kérdése. Ismert tény, hogy az EU Bíróság számos alapelvet dolgozott ki ezen jogrendszerek együtt alkalmazásából eredő kérdések megválaszolására, amelyek fogadtatása változatos képet mutat az egyes tagállamokban. Az eltérő álláspontokban közös az a felismerés, hogy a luxembourgi testület döntéseiben adott iránymutatásokat értelmezni és alkalmazni kell a nemzeti bíróságok eljárásai során is. Az EU-jog által biztosított anyagi jogosultságok tagállami bírósági eljárások előtti kikényszerítését különösen is megnehezíti az a tény, hogy az EU-nak csak a határon átnyúló eljárásjogi kérdésekben van jogalkotási hatásköre, a bírósági szervezetrendszer és a polgári perrendtartás részleteit a tagállamok dolgozhatják ki. Ebben a perrendtartási sokszínűségben igyekszik az EU Bíróság több évtizede biztosítani az uniós anyagi jogszabályok hatékonyságát az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elveinek kidolgozásával.

Muzsalyi Róbert sikeresen megvédett PhD-dolgozata alapján készült monográfiájában Magyarországon először dolgozta fel ennek a két alapelvnek a joggyakorlatát, az egyes ítéletekhez fűződő jogirodalmi vitákat és a magyar bíróságok első tapasztalásait. Bátran megkérdőjelezi a kialakult álláspontokat, pontosítja az egyes fogalmak tartalmát, és meggyőzően érvel saját véleménye mellett. A szerző arra a megnyugtató végkövetkeztetésre jut, hogy az EU Bíróság több mint 100 vonatkozó ítélete olyan rendszert alkot, amelynek jellemzői alapján a nemzeti bíróságok ma már egységesen meg tudják állapítani, hogy a nemzeti eljárásjogi rendelkezéseik megfelelnek-e az EU-jogi követelményeknek, illetve azokat hogyan kell értelmezni és alkalmazni az uniós anyagi jogon alapuló polgári perekben.

Dr. Osztovits András

Hivatkozás: https://mersz.hu/muzsalyi-az-eu-jog-hatasa-a-polgari-eljarasjogra//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave