Muzsalyi Róbert

Az EU-jog hatása a polgári eljárásjogra


A könyv felépítése

A fejlődés végigkövetése érdekében a kötet első felében az egyenértékűség és tényleges érvényesülés elvének kialakult joggyakorlatát három korszakra osztva fogom megvizsgálni. Ezek a korszakok három eltérő megközelítést is jelentenek. Amint azt látni fogjuk, ahogy lépünk előre az időben, a döntések szemléletmódját többpólusú hatások befolyásolják: az EUB látókörébe egyre nagyobb számban kerültek olyan jellegű ügyek, amelyek az uniós jog érvényesülésének tagállami korlátaira mutattak rá, mindemellett az integrációs fejlődés, a politikai és a gazdasági környezet változása a konkrét ítéletek szintjén is éreztette hatását. Az első két korszak elemzése alkalmat ad arra is, hogy több olyan jogvédelmi eszköz kialakulását és fejlődését áttekintsük, amelyek alapjában véve meghatározzák az egyének tagállammal szembeni igényérvényesítési lehetőségeinek alkalmazását is. Egyebek mellett olyan kérdések merültek fel ebben az időszakban, hogy a tagállam hivatkozhat-e a belső elévülési határidőre az egyénnel szemben abban az esetben, ha nem megfelelően ültette át az irányelvet a nemzeti jogba. Milyen kártérítési felelőssége van a tagállamnak az uniós jog megsértése miatt? Az ideiglenes intézkedés elrendelésének korlátai sérthetik-e az uniós jog hatékony érvényesülését? Mikor kell hivatalból alkalmazni az uniós jogot?

Az EU-jog hatása a polgári eljárásjogra

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 610 8

Az EU-jog és a nemzeti jogok szimbiózisa a közösségek alapítása óta a jogtudomány egyik központi kérdése. Ismert tény, hogy az EU Bíróság számos alapelvet dolgozott ki ezen jogrendszerek együtt alkalmazásából eredő kérdések megválaszolására, amelyek fogadtatása változatos képet mutat az egyes tagállamokban. Az eltérő álláspontokban közös az a felismerés, hogy a luxembourgi testület döntéseiben adott iránymutatásokat értelmezni és alkalmazni kell a nemzeti bíróságok eljárásai során is. Az EU-jog által biztosított anyagi jogosultságok tagállami bírósági eljárások előtti kikényszerítését különösen is megnehezíti az a tény, hogy az EU-nak csak a határon átnyúló eljárásjogi kérdésekben van jogalkotási hatásköre, a bírósági szervezetrendszer és a polgári perrendtartás részleteit a tagállamok dolgozhatják ki. Ebben a perrendtartási sokszínűségben igyekszik az EU Bíróság több évtizede biztosítani az uniós anyagi jogszabályok hatékonyságát az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elveinek kidolgozásával.

Muzsalyi Róbert sikeresen megvédett PhD-dolgozata alapján készült monográfiájában Magyarországon először dolgozta fel ennek a két alapelvnek a joggyakorlatát, az egyes ítéletekhez fűződő jogirodalmi vitákat és a magyar bíróságok első tapasztalásait. Bátran megkérdőjelezi a kialakult álláspontokat, pontosítja az egyes fogalmak tartalmát, és meggyőzően érvel saját véleménye mellett. A szerző arra a megnyugtató végkövetkeztetésre jut, hogy az EU Bíróság több mint 100 vonatkozó ítélete olyan rendszert alkot, amelynek jellemzői alapján a nemzeti bíróságok ma már egységesen meg tudják állapítani, hogy a nemzeti eljárásjogi rendelkezéseik megfelelnek-e az EU-jogi követelményeknek, illetve azokat hogyan kell értelmezni és alkalmazni az uniós anyagi jogon alapuló polgári perekben.

Dr. Osztovits András

Hivatkozás: https://mersz.hu/muzsalyi-az-eu-jog-hatasa-a-polgari-eljarasjogra//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave