Pintér Tünde Kornélia

A zenei nevelés társadalmi megítélése Magyarországon


A család

A gyermek számára az elsődleges szocializációs környezetet a család jelenti. A gyermeket már születése előtt az anyaméhben érik zenei hatások és élmények. A kutatók kimutatták, hogy a magzat a 16. héttől kezdve különböző hangok észlelésekor mozgásokkal válaszol. További vizsgálatok rámutattak, hogy a születendő gyermek nemcsak reagál a külső környezet zajaira, hanem bizonyos szintű zenei kompetenciával és zenei preferenciával is rendelkezik (Turmezeyné–Balogh 2009, 64.). Ebből kifolyólag a gyermek zenei nevelése már ebben az „életszakaszban”, a szülői házban elkezdődik. Az otthoni zenei környezet legmeghatározóbb szereplője az édesanya, aki énekével, dúdolgatásával maradandó zenei élményben részesíti gyermekét.

A zenei nevelés társadalmi megítélése Magyarországon

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 611 5

Zeneoktatásunk hanyatló állapota, melyet a kutatók elsősorban a zenei élmények hiányával, az ének-zene tantárgy alacsony presztízsével, valamint a tanulók klasszikus zenéhez fűződő negatív attitűdjével magyaráznak, számos elemzés és tanulmány tárgya. Pintér Tünde Kornélia kötetének célja e jelenség vizsgálata, az iskolai és iskolán kívüli zene megítélésével kapcsolatos álláspontok áttekintése egy, általános és középiskolai tanulók, szüleik és pedagógusok körében végzett kutatás nyomán. A szerző nem csupán az iskolai és iskolán kívüli zenehallgatás közötti különbségeket sorakoztatja fel, de olyan kérdésekre is kitér, amelyek például az énektanárok megítélésével, a zenetagozatos és nem zenetagozatos tanulók attitűdkülönbségeivel vagy a diákok könnyűzene iránti érdeklődésével kapcsolatosak. E kötet tehát a zenei nevelés helyzetéről, a zenei preferenciák kialakulásáról szóló mély, alapos elemzésnek tekinthető.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pinter-a-zenei-neveles-tarsadalmi-megitelese-magyarorszagon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave