Pintér Tünde Kornélia

A zenei nevelés társadalmi megítélése Magyarországon


A zenehallgatás oka és szándéka

A kutatók szerint a zenehallgatás számos különböző célt szolgál az egyén számára. Merriam (1964) a zene 10 hatását különböztette meg: érzelemkifejezés, esztétikai szórakozás, szórakozás-élményszerzés, kommunikáció, szimbolikus reprezentáció, fizikai válasz, a szociális normákhoz való alkalmazkodás erősítése, a szociális intézmények és vallási szertartások érvényesítése, a kultúra fejlődéséhez és stabilizálásához való hozzájárulás, a társadalomba való beilleszkedés elősegítése, amelyek alapvető szerepet játszanak az egyén zenehallgatásában (idézi Sloboda et al. 2001, 11.).

A zenei nevelés társadalmi megítélése Magyarországon

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 611 5

Zeneoktatásunk hanyatló állapota, melyet a kutatók elsősorban a zenei élmények hiányával, az ének-zene tantárgy alacsony presztízsével, valamint a tanulók klasszikus zenéhez fűződő negatív attitűdjével magyaráznak, számos elemzés és tanulmány tárgya. Pintér Tünde Kornélia kötetének célja e jelenség vizsgálata, az iskolai és iskolán kívüli zene megítélésével kapcsolatos álláspontok áttekintése egy, általános és középiskolai tanulók, szüleik és pedagógusok körében végzett kutatás nyomán. A szerző nem csupán az iskolai és iskolán kívüli zenehallgatás közötti különbségeket sorakoztatja fel, de olyan kérdésekre is kitér, amelyek például az énektanárok megítélésével, a zenetagozatos és nem zenetagozatos tanulók attitűdkülönbségeivel vagy a diákok könnyűzene iránti érdeklődésével kapcsolatosak. E kötet tehát a zenei nevelés helyzetéről, a zenei preferenciák kialakulásáról szóló mély, alapos elemzésnek tekinthető.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pinter-a-zenei-neveles-tarsadalmi-megitelese-magyarorszagon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave