Pintér Tünde Kornélia

A zenei nevelés társadalmi megítélése Magyarországon


Zeneoktatásunk célkitűzései − a Kodály-koncepció

A Kodály-kutatás ma már a zenepedagógia széleskörűen vizsgált területévé vált (Pethő 2011; Gönczy 2009; Ittzés 1999, 2004; Szőnyi 1984). A zeneszerző halála (1967) után a hazai kutatók az ének-zeneórák számának csökkenéséről, illetve ezzel párhuzamosan az oktatás minőségének hanyatlásáról számolnak be, amelyek egyúttal a Kodály-módszer átformálódását és alkalmazásának nehézségeit okozták (Gönczy 1992, 1993, 2008; Janurik 2008a; S. Szabó 2007; Szőnyi 2010).

A zenei nevelés társadalmi megítélése Magyarországon

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 611 5

Zeneoktatásunk hanyatló állapota, melyet a kutatók elsősorban a zenei élmények hiányával, az ének-zene tantárgy alacsony presztízsével, valamint a tanulók klasszikus zenéhez fűződő negatív attitűdjével magyaráznak, számos elemzés és tanulmány tárgya. Pintér Tünde Kornélia kötetének célja e jelenség vizsgálata, az iskolai és iskolán kívüli zene megítélésével kapcsolatos álláspontok áttekintése egy, általános és középiskolai tanulók, szüleik és pedagógusok körében végzett kutatás nyomán. A szerző nem csupán az iskolai és iskolán kívüli zenehallgatás közötti különbségeket sorakoztatja fel, de olyan kérdésekre is kitér, amelyek például az énektanárok megítélésével, a zenetagozatos és nem zenetagozatos tanulók attitűdkülönbségeivel vagy a diákok könnyűzene iránti érdeklődésével kapcsolatosak. E kötet tehát a zenei nevelés helyzetéről, a zenei preferenciák kialakulásáról szóló mély, alapos elemzésnek tekinthető.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pinter-a-zenei-neveles-tarsadalmi-megitelese-magyarorszagon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave