Kollai István

Szlovákia királyt választ

A szlovák társadalom változó viszonya a magyar történelemhez

Nyitrai dukátus: szláv fejedelemség Magyarországon belül?

A valahai nyitrai fejedelemség területének a Magyar Királyságba történő betagozódásához kapcsolódik a „nyitrai dukátus” kérdése. A dukátus egy sajátos, 11. századi területszervezési egység volt a Magyar Királyságon belül, a trónörökös (herceg, dux) által kormányzott területet jelentett, és elsőként I. András király hozta létre ezt a birtoktípust öccsének, Bélának. Két dukátusi terület volt Magyarországon belül: egy Nyitra vidékén, és egy Biharban. Egyes magyar történészek szerint ez a területfelosztás király és utód között türk hagyomány alapján alakult ki, de ezt nem sikerült érdemlegesen alátámasztani, és csupán feltételezés maradt; mások szerint I. András a várható, elsöprő erejűnek szánt német támadás elleni erők összpontosítása érdekében állította így maga mellé Bélát. A dukátus rendszerét Könyves Kálmán megszüntette, valószínűleg azért, mert a vármegyerendszer fejlődésével átfedés alakult ki a megyék és a dukátusok között, illetve a védelmi funkciók az országhatár kiépülésével és kitolódásával elvesztek, de a legfőbb ok az lehetett, hogy a dukátus többször vált pártütések melegágyává, a király ellen lázadók hátországává.1

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 600 9

Történelem

„Legyen merszünk kimondani, hogy a magyar történelem a mi közös történelmünk. Hogy a magyar királyok a mi közös királyaink voltak” – mondta a szlovák miniszterelnök a trianoni békeszerződés századik évfordulóján. „Ne féljünk felvállalni azt, amire joggal lehetünk büszkék. Egy birodalom részei voltunk, amelyet olyan jelentős uralkodók vezettek, mint Szent István, Károly Róbert, Corvin Mátyás vagy Mária Terézia. Ők a mi királyaink is voltak..." – ez pedig a szlovák házelnöktől hangzott el Szlovákia függetlenné válásának tizedik évfordulóján.

A magyar olvasó számára talán szokatlan hangok ezek, azonban a mai szlovák közéletben nem ritka, hogy a Magyar Királyság történelmére a szlovák múlt részeként hivatkoznak. Nem volt ez mindig így: ezekre az évszázadokra sokáig őseik „ezeréves rabságaként” tekintett a szlovákok jelentős része. Mára a múltról alkotott szlovák kép megváltozott, színesebb lett, több hang érvényesül benne, sokfajta gondolat fér el egymás mellett. Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy e hangokat tolmácsolja a magyar olvasók felé. Bizonyára lesz köztük, ami a magyar fül számára idegennek, ellenségesnek hat, de olyan is, ami szimpátiát kelt.

Mindeközben a magyar olvasók előtt olyan kultúrtörténeti érdekességek is feltárulnak a Magyar Királyságról, amelyek nem általánosan ismertek: például, hogy középkori hegyi rablók korabeli szlovák nyelven írtak zsarolólevelet Bártfának; hogy Mátyás egyik magyar katonája írta az első összefüggő szlovák nyelvemléket vagy hogy szlovákul is születtek a törökellenes harcokról írt históriás énekek.

E könyvből tehát nemcsak a „szlovákok titkairól”, de saját történelméről is sok újdonságot tudhat meg a magyar olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kollai-szlovakia-kiralyt-valaszt//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero