Kollai István

Szlovákia királyt választ

A szlovák társadalom változó viszonya a magyar történelemhez


Vazul és a szlovákok: új eredetmondák felnövőben

Mint láttuk, a szlovák emlékezetben hangsúlyos és fontos kérdéskört képez az, hogy a mai szlovák terület hogyan tagozódott be a Magyar Királyságba. A szlovák történelemmagyarázatok szerint ez a betagozódás fokozatos és lassú volt, és ezt nemcsak az I. András király által létrehozott nyitrai dukátusra hivatkozva tartják így, hanem az azt megelőző időszak történései miatt is. Például mert Vitéz Boleszlav lengyel király megszállta Trencsén vidékét Szent István uralkodása alatt, ez az északnyugati határterület tehát nem volt a királyság szerves része ekkor. A lassú betagozódásról alkotott múltkép jelen van a szakmai közbeszédben és a történelemkönyvekben is,1 ami szerint a magyarok elől a szlovákok szép lassan az északi hegyekbe húzódtak a Duna és a Tisza mellől, ahol a hegyek-völgyek világában sikerrel őrizték meg nemzetiségüket, szlovák nyelvüket.2 A rendszerváltás utáni tankönyvek szerint a terjeszkedő magyar állam a nagymorva területeket fokozatosan vonta birtokba (ezt a folyamatot 2-3 generáció hosszúságúra becsülve): van, ahol a szláv vezetők megegyeztek a magyarokkal, másutt megadóztatták őket, megint másutt hadjáratok áldozatává váltak. Az emberek „fokozatosan átmentek az új hatalom alá, és a viszonyokkal megbékélve aktívan részt vettek a történelmi Magyarország építésében”.3 Szlovákia területének teljes birtokba vételét a 2000-es évek szlovák tankönyve szerint I. László fejezte be a 11. század végén.4

Szlovákia királyt választ

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 600 9

„Legyen merszünk kimondani, hogy a magyar történelem a mi közös történelmünk. Hogy a magyar királyok a mi közös királyaink voltak” – mondta a szlovák miniszterelnök a trianoni békeszerződés századik évfordulóján. „Ne féljünk felvállalni azt, amire joggal lehetünk büszkék. Egy birodalom részei voltunk, amelyet olyan jelentős uralkodók vezettek, mint Szent István, Károly Róbert, Corvin Mátyás vagy Mária Terézia. Ők a mi királyaink is voltak..." – ez pedig a szlovák házelnöktől hangzott el Szlovákia függetlenné válásának tizedik évfordulóján.

A magyar olvasó számára talán szokatlan hangok ezek, azonban a mai szlovák közéletben nem ritka, hogy a Magyar Királyság történelmére a szlovák múlt részeként hivatkoznak. Nem volt ez mindig így: ezekre az évszázadokra sokáig őseik „ezeréves rabságaként” tekintett a szlovákok jelentős része. Mára a múltról alkotott szlovák kép megváltozott, színesebb lett, több hang érvényesül benne, sokfajta gondolat fér el egymás mellett. Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy e hangokat tolmácsolja a magyar olvasók felé. Bizonyára lesz köztük, ami a magyar fül számára idegennek, ellenségesnek hat, de olyan is, ami szimpátiát kelt.

Mindeközben a magyar olvasók előtt olyan kultúrtörténeti érdekességek is feltárulnak a Magyar Királyságról, amelyek nem általánosan ismertek: például, hogy középkori hegyi rablók korabeli szlovák nyelven írtak zsarolólevelet Bártfának; hogy Mátyás egyik magyar katonája írta az első összefüggő szlovák nyelvemléket vagy hogy szlovákul is születtek a törökellenes harcokról írt históriás énekek.

E könyvből tehát nemcsak a „szlovákok titkairól”, de saját történelméről is sok újdonságot tudhat meg a magyar olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kollai-szlovakia-kiralyt-valaszt//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave