Kollai István

Szlovákia királyt választ

A szlovák társadalom változó viszonya a magyar történelemhez

Csák Máté

Magyarország történelmének szlovák olvasatában kezdetektől erős az a szándék, hogy az etnikai kontinuitásra és az országon belüli regionális különállásukra minél több elfogadható, tudományosan is alátámasztható tartalmat sikerüljön felmutatni. Ilyen értelemben tűnik fel különböző korok szlovák történelmi könyveiben a zólyomi ispánság mint morva örökség és mint valamifajta szláv territórium a Magyar Királyságon belül, amelynek ispánjai „bár névleg elismerték a magyar királyok felsőbbrendűségét, valójában függetlenül uralkodtak, mint Közép-Szlovákia fejedelmei”.1 A zólyomi váruradalom köré, és nagyhatalmú vezetője, Doncs ispán köré végül halvány próbálkozások után nem épült szlovák legendárium. Igencsak erős legendárium épült azonban Csák Máté személye köré, akiről a 19. századi romantikus szlovák történelmi narratíva még azt terjesztette, hogy a szlovák államiságért harcoló nemes volt. Csák Máté legendás királyságának története az 1920-as évek tankönyvében még teljes erejében elevenedik meg így, kiemelve, hogy kiterjesztette hatalmát a „valahai Felső-Magyarországra – a mai Szlovákiára”, hogy a magyar trónra pályázó cseh királyt támogatta Károly Róbert ellenében, pénzt veretett, és hogy cseh módra alapított falvakat (ún. lehotákat).2 Másutt, ugyancsak az 1920-as évek tankönyveiben a „Szlovákia fejedelme” szókapcsolat is előkerül.3 Eszerint Csák Máté mint „Szlovákia fejedelme” ténykedett, aki kezdetben a cseh királyjelöltet támogatta, de aztán elfordult tőle. „Rövid ideig biztosította Szlovákia függetlenségét a magyar koronától”, de a szlovák népnek eszerint nem volt jobb őalatta sem, mert korlátlan hatalma volt, és elnyomta a népet, mint akkoriban bármelyik uralkodó. Itt tehát személye már nem kap pozitív színezetet, de az általa képviselt korszak és fejedelemség igen, amit ilyen konklúziók mutatnak: „Szlovákia a 14. század kezdetén szinte teljesen önálló volt”, „Szlovákia már akkor függetlenné tudott válni”.4

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 600 9

Történelem

„Legyen merszünk kimondani, hogy a magyar történelem a mi közös történelmünk. Hogy a magyar királyok a mi közös királyaink voltak” – mondta a szlovák miniszterelnök a trianoni békeszerződés századik évfordulóján. „Ne féljünk felvállalni azt, amire joggal lehetünk büszkék. Egy birodalom részei voltunk, amelyet olyan jelentős uralkodók vezettek, mint Szent István, Károly Róbert, Corvin Mátyás vagy Mária Terézia. Ők a mi királyaink is voltak..." – ez pedig a szlovák házelnöktől hangzott el Szlovákia függetlenné válásának tizedik évfordulóján.

A magyar olvasó számára talán szokatlan hangok ezek, azonban a mai szlovák közéletben nem ritka, hogy a Magyar Királyság történelmére a szlovák múlt részeként hivatkoznak. Nem volt ez mindig így: ezekre az évszázadokra sokáig őseik „ezeréves rabságaként” tekintett a szlovákok jelentős része. Mára a múltról alkotott szlovák kép megváltozott, színesebb lett, több hang érvényesül benne, sokfajta gondolat fér el egymás mellett. Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy e hangokat tolmácsolja a magyar olvasók felé. Bizonyára lesz köztük, ami a magyar fül számára idegennek, ellenségesnek hat, de olyan is, ami szimpátiát kelt.

Mindeközben a magyar olvasók előtt olyan kultúrtörténeti érdekességek is feltárulnak a Magyar Királyságról, amelyek nem általánosan ismertek: például, hogy középkori hegyi rablók korabeli szlovák nyelven írtak zsarolólevelet Bártfának; hogy Mátyás egyik magyar katonája írta az első összefüggő szlovák nyelvemléket vagy hogy szlovákul is születtek a törökellenes harcokról írt históriás énekek.

E könyvből tehát nemcsak a „szlovákok titkairól”, de saját történelméről is sok újdonságot tudhat meg a magyar olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kollai-szlovakia-kiralyt-valaszt//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero