Kollai István

Szlovákia királyt választ

A szlovák társadalom változó viszonya a magyar történelemhez


A történelem első szlovákja: betyár vagy tanár?

A történelemmel foglalkozó szlovák könyvekben a Rákóczi-szabadságharc mentén szokott említést érdemelni egy szegénylegény, Juraj Jánošík neve: a „nagyon rossz gazdasági helyzetnek, ami akkoriban a mai Szlovákia területét jellemezte, szerencsétlen következménye volt a betyárvilág terjedése (mint pl. Juraj Jánošík csoportja)”.1 Juraj Jánošík, bár csak egy szegénylegény volt, nem afféle zárójeles személyisége a szlovák történelmi tudatnak: már a 19. század során népi hőst faragott belőle a szlovák nemzeti mozgalom, akinek legendája a csehszlovák időkben is tovább épült. Jánošík életéről azt tudjuk, hogy 1688-ban keresztelték meg, szolgált Rákóczi seregében, majd a Habsburg seregben is, végül bujdosónak állt, betyártársaival összeállva rablásból élt, amíg el nem fogták és ki nem végezték 1713-ban.2 Élete köré a 19. században irodalmi kultuszt építettek, ami a 20. századra népszerű lett a tömegek körében is.3 Sokatmondó, hogy róla készítették az első szlovák filmet 1921-ben. Szülőfalujában, Terchován óriási méretű szobrot állítottak neki; dalokat tanulnak róla a kisiskolások, éttermek falait díszítik elképzelt ábrázolásai, történetei számos helyen és változatos formában köszönnek vissza a szlovák emlékezetkultúrában. Jánošík lett a történelem hosszú „magyar évszázadaiban” élő szlovákok megszemélyesítője; mondhatni az első szlovák a történelemben.

Szlovákia királyt választ

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 600 9

„Legyen merszünk kimondani, hogy a magyar történelem a mi közös történelmünk. Hogy a magyar királyok a mi közös királyaink voltak” – mondta a szlovák miniszterelnök a trianoni békeszerződés századik évfordulóján. „Ne féljünk felvállalni azt, amire joggal lehetünk büszkék. Egy birodalom részei voltunk, amelyet olyan jelentős uralkodók vezettek, mint Szent István, Károly Róbert, Corvin Mátyás vagy Mária Terézia. Ők a mi királyaink is voltak..." – ez pedig a szlovák házelnöktől hangzott el Szlovákia függetlenné válásának tizedik évfordulóján.

A magyar olvasó számára talán szokatlan hangok ezek, azonban a mai szlovák közéletben nem ritka, hogy a Magyar Királyság történelmére a szlovák múlt részeként hivatkoznak. Nem volt ez mindig így: ezekre az évszázadokra sokáig őseik „ezeréves rabságaként” tekintett a szlovákok jelentős része. Mára a múltról alkotott szlovák kép megváltozott, színesebb lett, több hang érvényesül benne, sokfajta gondolat fér el egymás mellett. Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy e hangokat tolmácsolja a magyar olvasók felé. Bizonyára lesz köztük, ami a magyar fül számára idegennek, ellenségesnek hat, de olyan is, ami szimpátiát kelt.

Mindeközben a magyar olvasók előtt olyan kultúrtörténeti érdekességek is feltárulnak a Magyar Királyságról, amelyek nem általánosan ismertek: például, hogy középkori hegyi rablók korabeli szlovák nyelven írtak zsarolólevelet Bártfának; hogy Mátyás egyik magyar katonája írta az első összefüggő szlovák nyelvemléket vagy hogy szlovákul is születtek a törökellenes harcokról írt históriás énekek.

E könyvből tehát nemcsak a „szlovákok titkairól”, de saját történelméről is sok újdonságot tudhat meg a magyar olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kollai-szlovakia-kiralyt-valaszt//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave