Kollai István

Szlovákia királyt választ

A szlovák társadalom változó viszonya a magyar történelemhez


Habsburg-kultusz a szlovákok között

1848-ban a szlovák nemzeti mozgalom a Habsburgok oldalára állt. Bár ekkor emögött nem volt mélyebb császárkultusz, a Habsburgok nimbusza könnyen emelkedett a szlovák értelmiség között már csak azáltal is, hogy nem a magyar etnikai hatalmat reprezentálták, vagy hogy bizonyos korokban kifejezetten a magyarok ellen küzdöttek. De ezzel együtt is, a királyokat, uralkodókat alapvetően idegenként azonosította a Trianon utáni új csehszlovák államvezetés. A hangulat ekkor egyszerre volt magyar- és monarchiaellenes. Ennek egyik ismert kicsúcsosodása lett Fadrusz János pozsonyi Mária Terézia-szobrának a szétrombolása, amely 1921-ben a csehszlovák hatóságok és a felheccelt tömegek áldozatává vált: a szobrot a magyar- és monarchiaellenes hangulatban darabokra verték. Darabjai itt-ott máig fellelhetők. A királynő lovának a feje a Dunából került elő; a szobor alapzata a pozsonyi első világháborús emlékmű alapja lett; illetve több töredék Budapestre került. De nem kizárt, hogy még a jövőben is kerülnek nyilvánosságra újabb darabok. A lófej és a királynő szoknyájának egy meglehetősen nagy darabja például egy pozsonyi művészcsalád kertjében lapul, ott vált magán-emlékké, kertdísszé, ami körül a család gyerekei játszottak, felnőttek. Sajátos sorsa ez egy Fadrusz-faragványnak.

Szlovákia királyt választ

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 600 9

„Legyen merszünk kimondani, hogy a magyar történelem a mi közös történelmünk. Hogy a magyar királyok a mi közös királyaink voltak” – mondta a szlovák miniszterelnök a trianoni békeszerződés századik évfordulóján. „Ne féljünk felvállalni azt, amire joggal lehetünk büszkék. Egy birodalom részei voltunk, amelyet olyan jelentős uralkodók vezettek, mint Szent István, Károly Róbert, Corvin Mátyás vagy Mária Terézia. Ők a mi királyaink is voltak..." – ez pedig a szlovák házelnöktől hangzott el Szlovákia függetlenné válásának tizedik évfordulóján.

A magyar olvasó számára talán szokatlan hangok ezek, azonban a mai szlovák közéletben nem ritka, hogy a Magyar Királyság történelmére a szlovák múlt részeként hivatkoznak. Nem volt ez mindig így: ezekre az évszázadokra sokáig őseik „ezeréves rabságaként” tekintett a szlovákok jelentős része. Mára a múltról alkotott szlovák kép megváltozott, színesebb lett, több hang érvényesül benne, sokfajta gondolat fér el egymás mellett. Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy e hangokat tolmácsolja a magyar olvasók felé. Bizonyára lesz köztük, ami a magyar fül számára idegennek, ellenségesnek hat, de olyan is, ami szimpátiát kelt.

Mindeközben a magyar olvasók előtt olyan kultúrtörténeti érdekességek is feltárulnak a Magyar Királyságról, amelyek nem általánosan ismertek: például, hogy középkori hegyi rablók korabeli szlovák nyelven írtak zsarolólevelet Bártfának; hogy Mátyás egyik magyar katonája írta az első összefüggő szlovák nyelvemléket vagy hogy szlovákul is születtek a törökellenes harcokról írt históriás énekek.

E könyvből tehát nemcsak a „szlovákok titkairól”, de saját történelméről is sok újdonságot tudhat meg a magyar olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kollai-szlovakia-kiralyt-valaszt//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave