Kollai István

Szlovákia királyt választ

A szlovák társadalom változó viszonya a magyar történelemhez

Trianon és a szlovák történelmi tér

Az első világháborús szerepvállalás és a sodródó „kis-nagy ember” életérzése talán visszaad valamit abból, miért tűnik elhibázottnak a szlovákokat a történelemről folytatott (egyébként teljesen meddő) vitákban azzal „vádolni”, hogy az ország területét ők csak „megkapták”, hogy az csak az „ölükbe hullott”. Azért nincs sok értelme erről vitázni, mert ezt a szlovákok sem feltétlenül tagadják. Ők a világháborúba igazságtalanul belekerült, de azt mégis túlélő „kis-nagy nemzet”, ami az utolsó pillanatban, a teljes asszimilálódás határán változtatott jövőjükön. Szlovák nézőpontból ez csak a történelem igazságszolgáltatása olyan korok elszenvedéséért, amelybe szintúgy akaratukon kívül kerültek. Ľubomír Lipták történész szavaival élve, egyfajta „természetes jog” beteljesülésének tartják a világháború utáni Szlovákia létrejöttét, ami így győzedelmeskedett a (magyarok által hangoztatott) „történelmi jog” felett. Az e könyv lapjain sokat idézett történelemkönyvek közül a legújabbak kifejezetten taglalják is a szlovák elit helykeresését, a szlovák nemzeti fejlődés elmaradottságát.1 Eszerint az amerikai szlovákok – akik az első világháború alatt az otthoni represszió és passzivitás miatt átvették a szlovák nemzeti törekvések képviseletét – többségében elfogadták azt, hogy a szlovákság nincs felkészülve önálló állam létrehozására, ezért Szlovákiának egy szövetségest kerestek, mely biztosítja jövőbeni fejlődését. „A különböző javaslatok közül végül a legnagyobb támogatást a csehek és szlovákok közös államának projektje [sic] kapta”, minthogy a csehek nyelvileg és kulturális is közel álltak a szlovákokhoz, és hagyományosan jó volt a viszony a két nép között.2 A szlovák nemzettudat gyengeségét, tömegbázis nélküli jellegét pedig Vavro Šrobár visszaemlékezése érzékelteti arról az 1918. decemberi napról, amikor Szlovákia teljhatalmú minisztereként Prágából Zsolnára érkezett. „Vonatunk délelőtt 11 körül ért be Zsolnára. Az állomáson… nem várt minket senki. Zsolna egyáltalán nem tudta, hogy az első szlovák kormány éppen Zsolnába érkezett. Kimentünk az állomás elé – nem várt minket egy jármű sem – és gyalog elindultunk […] a Folkman-szálló felé. Szerény poggyászunkat, mint ismeretlen utazók, egészen demokratikusan magunk vittük…”3

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 600 9

Történelem

„Legyen merszünk kimondani, hogy a magyar történelem a mi közös történelmünk. Hogy a magyar királyok a mi közös királyaink voltak” – mondta a szlovák miniszterelnök a trianoni békeszerződés századik évfordulóján. „Ne féljünk felvállalni azt, amire joggal lehetünk büszkék. Egy birodalom részei voltunk, amelyet olyan jelentős uralkodók vezettek, mint Szent István, Károly Róbert, Corvin Mátyás vagy Mária Terézia. Ők a mi királyaink is voltak..." – ez pedig a szlovák házelnöktől hangzott el Szlovákia függetlenné válásának tizedik évfordulóján.

A magyar olvasó számára talán szokatlan hangok ezek, azonban a mai szlovák közéletben nem ritka, hogy a Magyar Királyság történelmére a szlovák múlt részeként hivatkoznak. Nem volt ez mindig így: ezekre az évszázadokra sokáig őseik „ezeréves rabságaként” tekintett a szlovákok jelentős része. Mára a múltról alkotott szlovák kép megváltozott, színesebb lett, több hang érvényesül benne, sokfajta gondolat fér el egymás mellett. Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy e hangokat tolmácsolja a magyar olvasók felé. Bizonyára lesz köztük, ami a magyar fül számára idegennek, ellenségesnek hat, de olyan is, ami szimpátiát kelt.

Mindeközben a magyar olvasók előtt olyan kultúrtörténeti érdekességek is feltárulnak a Magyar Királyságról, amelyek nem általánosan ismertek: például, hogy középkori hegyi rablók korabeli szlovák nyelven írtak zsarolólevelet Bártfának; hogy Mátyás egyik magyar katonája írta az első összefüggő szlovák nyelvemléket vagy hogy szlovákul is születtek a törökellenes harcokról írt históriás énekek.

E könyvből tehát nemcsak a „szlovákok titkairól”, de saját történelméről is sok újdonságot tudhat meg a magyar olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kollai-szlovakia-kiralyt-valaszt//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero