Kollai István

Szlovákia királyt választ

A szlovák társadalom változó viszonya a magyar történelemhez


Ítéletalkotás a történelemről?

Van még két módszertani kihívás, amivel az egész könyvnek szembe kell néznie, és amit az olvasónak is szem előtt kell tartania a fejezetek olvasásakor. Az egyik az ítéletalkotás elkerülhetetlen problémája. A szlovák emlékezetben kutakodva találhatunk számos olyan sajátosságot, ami a magyar olvasó számára minimum meghökkentő vagy kifejezetten zavaró. Erőltetett és félrevezető lenne egyszerűen elmenni ezek mellett anélkül, hogy ne induljunk valamiféle történelmi igazságkeresésre; de azt még itt le kell szögezni, hogy számos esetben – a legtöbb esetben – nincsen tiszta és egyértelmű történelmi igazság. Hogy egyes eseményeknek mely mozzanatait vesszük észre utólag, és melyeket hanyagolunk el, azt nagyon nehéz valamiféle mérce szerint szabályozni. A tárgyi tévedések esetén nyilván nincs helye ilyen mérlegelésnek; de a magyar történelem szlovák olvasatában ebből találunk kevesebbet. Jóval több van viszont az olyan helyzetekből, amikor szlovák szemüvegen át nézve egyszerűen más színei, más tónusai tűnnek fel annak a történelemnek, amelyet mi Magyarország történelmeként ismerünk. Az ilyen esetekben a kötet arra törekszik, hogy bemutassa a történész-szakma különböző álláspontjait, néhány vitatéma kapcsán felvállalva e sorok szerzőjének saját véleményét és saját meglátásait, melyet az olvasó remélhetőleg megfelelően alátámasztottnak fog találni.

Szlovákia királyt választ

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 600 9

„Legyen merszünk kimondani, hogy a magyar történelem a mi közös történelmünk. Hogy a magyar királyok a mi közös királyaink voltak” – mondta a szlovák miniszterelnök a trianoni békeszerződés századik évfordulóján. „Ne féljünk felvállalni azt, amire joggal lehetünk büszkék. Egy birodalom részei voltunk, amelyet olyan jelentős uralkodók vezettek, mint Szent István, Károly Róbert, Corvin Mátyás vagy Mária Terézia. Ők a mi királyaink is voltak..." – ez pedig a szlovák házelnöktől hangzott el Szlovákia függetlenné válásának tizedik évfordulóján.

A magyar olvasó számára talán szokatlan hangok ezek, azonban a mai szlovák közéletben nem ritka, hogy a Magyar Királyság történelmére a szlovák múlt részeként hivatkoznak. Nem volt ez mindig így: ezekre az évszázadokra sokáig őseik „ezeréves rabságaként” tekintett a szlovákok jelentős része. Mára a múltról alkotott szlovák kép megváltozott, színesebb lett, több hang érvényesül benne, sokfajta gondolat fér el egymás mellett. Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy e hangokat tolmácsolja a magyar olvasók felé. Bizonyára lesz köztük, ami a magyar fül számára idegennek, ellenségesnek hat, de olyan is, ami szimpátiát kelt.

Mindeközben a magyar olvasók előtt olyan kultúrtörténeti érdekességek is feltárulnak a Magyar Királyságról, amelyek nem általánosan ismertek: például, hogy középkori hegyi rablók korabeli szlovák nyelven írtak zsarolólevelet Bártfának; hogy Mátyás egyik magyar katonája írta az első összefüggő szlovák nyelvemléket vagy hogy szlovákul is születtek a törökellenes harcokról írt históriás énekek.

E könyvből tehát nemcsak a „szlovákok titkairól”, de saját történelméről is sok újdonságot tudhat meg a magyar olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kollai-szlovakia-kiralyt-valaszt//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave