Kollai István

Szlovákia királyt választ

A szlovák társadalom változó viszonya a magyar történelemhez


Bocsánatkérés mint csodavárás

Mit lehet tenni ezzel a terhelt, nyomott helyzettel? A magyar közéletben régóta kering az a gondolat, hogy a szlovákok bocsánatkérése valamiféle megoldást, feloldást, lezárást jelenthet. Hiszen a német–szlovák megbékélést kölcsönösen lezártnak tekinti mindkét fél azzal, hogy Szlovákia 1991-ben bocsánatot kért a németek kiűzéséért (1990-ben pedig a holokausztért). A németek 800 éves kárpáti jelenlétére és elmúltukra emlékezik a Kárpátinémet Múzeum (Szlovák Nemzeti Múzeum fiókintézménye) falán lévő emléktábla is, melyet Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes avatott fel 2006. szeptember 23-án.1 Magyar részről az ehhez hasonló, inkább csak szimbolikusabb megbékélési igények szoktak felmerülni; ilyen Bugár Béla korábbi felvetése egy kisebb pénzalap létrehozásáról,2 vagy a Magyar Koalíció Pártja 2007. szeptemberi kölcsönös megbékélési nyilatkozatterve.3

Szlovákia királyt választ

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 600 9

„Legyen merszünk kimondani, hogy a magyar történelem a mi közös történelmünk. Hogy a magyar királyok a mi közös királyaink voltak” – mondta a szlovák miniszterelnök a trianoni békeszerződés századik évfordulóján. „Ne féljünk felvállalni azt, amire joggal lehetünk büszkék. Egy birodalom részei voltunk, amelyet olyan jelentős uralkodók vezettek, mint Szent István, Károly Róbert, Corvin Mátyás vagy Mária Terézia. Ők a mi királyaink is voltak..." – ez pedig a szlovák házelnöktől hangzott el Szlovákia függetlenné válásának tizedik évfordulóján.

A magyar olvasó számára talán szokatlan hangok ezek, azonban a mai szlovák közéletben nem ritka, hogy a Magyar Királyság történelmére a szlovák múlt részeként hivatkoznak. Nem volt ez mindig így: ezekre az évszázadokra sokáig őseik „ezeréves rabságaként” tekintett a szlovákok jelentős része. Mára a múltról alkotott szlovák kép megváltozott, színesebb lett, több hang érvényesül benne, sokfajta gondolat fér el egymás mellett. Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy e hangokat tolmácsolja a magyar olvasók felé. Bizonyára lesz köztük, ami a magyar fül számára idegennek, ellenségesnek hat, de olyan is, ami szimpátiát kelt.

Mindeközben a magyar olvasók előtt olyan kultúrtörténeti érdekességek is feltárulnak a Magyar Királyságról, amelyek nem általánosan ismertek: például, hogy középkori hegyi rablók korabeli szlovák nyelven írtak zsarolólevelet Bártfának; hogy Mátyás egyik magyar katonája írta az első összefüggő szlovák nyelvemléket vagy hogy szlovákul is születtek a törökellenes harcokról írt históriás énekek.

E könyvből tehát nemcsak a „szlovákok titkairól”, de saját történelméről is sok újdonságot tudhat meg a magyar olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kollai-szlovakia-kiralyt-valaszt//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave