Kollai István

Szlovákia királyt választ

A szlovák társadalom változó viszonya a magyar történelemhez


A Kis-Balaton ószláv civilizációjának mai tanulságai

A Dunántúl nagy része a honfoglalás előtt a keleti frank birodalom vazallusi rendszerébe tartozott, aminek frank hatásokkal átszőtt 9. századi szlávos világa ma „karoling Pannónia” néven ismeretes.1 Ez a világ kívül esik a Nyitrára fókuszáló szlovák történelmi emlékezeten, pedig Pannónia ekkori sorsa mind a magyar, mind a szlovák köztudat számára tanulságos. Itt a Dunántúlon, a Balaton melletti Zalaváron folyik a honfoglalás előtti szláv időszak egyik legnagyobb régészeti feltárása: a korabeli források az itt elterülő várost Mosaburgnak, azaz mai fordításban „mocsárvárnak” hívták.2 A mindent körbevevő lápvilág ekkor itt a túlélés záloga volt: jó védettséget adott a településnek, amelynek térségbeli vezető szerepét a most zajló ásatások is visszaigazolják. A régészeti leleteken kívül az írásos nyomok is azt mutatják, hogy Zalavár jelentősége felülmúlta a Dunától északra feltárt települések erejét. Pannónia egyházi szervezete is jóval előrehaladottabb volt a nyitrai térségnél; Zalaváron több jelentős honfoglalás előtti templom alapjait tárták fel, miközben Nyitrán nem sikerült hasonló morva alapzatokat találni.3

Szlovákia királyt választ

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 600 9

„Legyen merszünk kimondani, hogy a magyar történelem a mi közös történelmünk. Hogy a magyar királyok a mi közös királyaink voltak” – mondta a szlovák miniszterelnök a trianoni békeszerződés századik évfordulóján. „Ne féljünk felvállalni azt, amire joggal lehetünk büszkék. Egy birodalom részei voltunk, amelyet olyan jelentős uralkodók vezettek, mint Szent István, Károly Róbert, Corvin Mátyás vagy Mária Terézia. Ők a mi királyaink is voltak..." – ez pedig a szlovák házelnöktől hangzott el Szlovákia függetlenné válásának tizedik évfordulóján.

A magyar olvasó számára talán szokatlan hangok ezek, azonban a mai szlovák közéletben nem ritka, hogy a Magyar Királyság történelmére a szlovák múlt részeként hivatkoznak. Nem volt ez mindig így: ezekre az évszázadokra sokáig őseik „ezeréves rabságaként” tekintett a szlovákok jelentős része. Mára a múltról alkotott szlovák kép megváltozott, színesebb lett, több hang érvényesül benne, sokfajta gondolat fér el egymás mellett. Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy e hangokat tolmácsolja a magyar olvasók felé. Bizonyára lesz köztük, ami a magyar fül számára idegennek, ellenségesnek hat, de olyan is, ami szimpátiát kelt.

Mindeközben a magyar olvasók előtt olyan kultúrtörténeti érdekességek is feltárulnak a Magyar Királyságról, amelyek nem általánosan ismertek: például, hogy középkori hegyi rablók korabeli szlovák nyelven írtak zsarolólevelet Bártfának; hogy Mátyás egyik magyar katonája írta az első összefüggő szlovák nyelvemléket vagy hogy szlovákul is születtek a törökellenes harcokról írt históriás énekek.

E könyvből tehát nemcsak a „szlovákok titkairól”, de saját történelméről is sok újdonságot tudhat meg a magyar olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kollai-szlovakia-kiralyt-valaszt//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave