A szenvedélybetegség bármely csoportosítását is vegyük alapul, a szenvedélybetegségek testi, pszichés és szociális tünetegyüttese egyértelműen negatív hatással van a testi, lelki, szellemi és erkölcsi fejlődésére, melynek felismerése a velük és családjukkal találkozó szakemberek feladata. Ezen szakemberek közül kiemelten fontos a védőnők szerepe, hiszen már a várandósság alatt is kötelező az együttműködés, melyhez a hatályos jogszabályok szankciókat is társítanak, így kényszerítve ki azt a kapcsolatot, amely a pszichoedukáción túl, a mindennapokban használható tudás elsajátítását teszik lehetővé, illetve a gyermek fejlődésének nyomon követését biztosítja. Mint bármelyik ellátás, a védőnői szolgálat látóköréből is ki-kikerülhetnek gyermekek és családok. A tapasztalatok szerint e családokban halmozottan lehetnek jelen a problémák, ám a Család- és Gyermekjóléti Központok egyik fontos feladata a jelzőrendszer működtetése, mellyel fel lehet hívni a hiányosságokra, problémákra a figyelmet és a különböző szektorok által biztosított szociális védőháló az esetek többségében meg tudja tartani a leszakadókat, lehetőséget teremtve a változtatásra, végső esetben kikényszerítve azt.