Baksa Máté, Freund Anna, Demeter Krisztina, Losonci Dávid

Üzlet 4.0 - magyarországi vállalati tapasztalatok

Termelés, szolgáltatás, logisztika

Általános tapasztalatok – technológiák, versenyhelyzet, stratégia és szervezeti megoldások

A Magyarországon működő cégek aktívan foglalkoznak a 4.0-technológiák bevezetésének lehetőségével. Mindazonáltal jelentős különbségek találhatók az egyes szektorok között abban, hogy milyen állapotban, felkészültséggel kezdenek neki a változtatásoknak. Az autóipar és az üzleti szolgáltatások – köszönhetően korábban kialakított vállalati gyakorlataiknak, folyamatos fejlesztésre, leanre és innovációra épülő szervezeti kultúrájuknak és nem utolsó sorban globálisan kiélezett versenyhelyzetüknek – felkészültebbek és agilisabbak a többi szektor vállalataihoz képest.
Az esetvállalatok erőfeszítéseiket a dominánsan digitális technológiákra, azaz a szenzorokra, a felhőre, a Dolgok Internetére (Internet of Things, IoT), a Big Datára összpontosítják. A legkevésbé használt technológiák a blokkláncok, a kiterjesztett/virtuális valóság (Augmented Reality/Virtual Reality, AR/VR) és az additív termelés. Azokban az ágazatokban, ahol fizikai termékek vannak (előállított, szállított vagy eladott), a vállalatoknak szenzorokra van szükségük a fizikai tevékenységek digitális adatokká alakításához, és a fejlett robotikába (gyártás vagy szállítás) fektetnek be. A gépi tanulás az üzleti szolgáltató (Business Service Centre, BSC) szektorban a leggyakoribb, de a logisztika is hatékonyan felhasználhatja.
A vállalati tapasztalatok egy irányba mutatnak a tekintetben, hogy nem érzik, hogy a piacon technológiai fejlesztéseik nyomán képesek lennének versenyelőnyre szert tenni. Úgy tűnik, hogy 4.0-szellemiségű lépéseik inkább a versenyben maradást, mint a versenyelőny szerzését támogatják. Fontos megállapításunk, hogy több magyarországi leányvállalat is úgy érezte, hogy képes volt a globális vállalatcsoporton belüli pozícióján javítani.
Az esetek felében a vállalatoknak kifejezett, vállalatcsoport- vagy leányvállalati szintű stratégiájuk is van a digitális transzformációhoz, másoknak csak implicit digitális stratégiája van, vagy egyáltalán nincs stratégiája. Úgy tűnik, hogy ebben a vonatkozásban nincs ágazati vagy általános mintázat. A mintázat hiánya arra is érvényes, hogy mennyire centralizált a stratégia. Eredményeink azt is sugallják, hogy az innováció kultúrája határozza meg a változásokhoz való alkalmazkodás szintjét (a kultúra befolyásolja az alkalmazkodást), nem pedig fordítva (az alkalmazkodás befolyásolja a kultúrát).
Több multinacionális vállalatnál a vállalatcsoport szintjén fogalmazzák meg a digitális (4.0) stratégiát, és a 2010-es évek végére már kialakulóban voltak a támogató irányítási megoldások és szervezeti struktúrák. A vállalat méretétől függően digitális területért felelős vezetők és hozzárendelt szervezeti egységek irányítják a változásokat – mind vállalatcsoport (vagy divízió), mind leányvállalat szintjén. A leányvállalatok többsége a központi iránymutatás szerint végzi a fejlesztést. Több helyen találkozhattunk kiválósági központokkal, amelyek egy-egy technológia fejlesztéséért, bevezetéséért felelősek az egész vállalatcsoporton belül. Ilyen kiválósági központok idehaza is működnek.
A 4.0-fejlesztések középpontjában főként a folyamatok állnak, kevés szó esik a termék/szolgáltatás fejlesztéséről vagy az üzleti modell átalakításáról. A folyamatfókusz valószínűleg főként Magyarország nemzetközi munkamegosztási pozíciójából („beszállító”) fakad. A termék- vagy szolgáltatásfejlesztés többnyire nem hazánkban zajlik, itt „csak” az elvárások szerint legyártjuk a terméket, illetve végrehajtjuk a szolgáltatásokat. Ezért az erőfeszítések is a gyártás és a végrehajtás hatékonyságának növelésére irányulnak.
A cégek jellemzően a kulcsfolyamatok átalakításánál kezdik a 4.0-technológiák bevezetését. Ez a termelőcégeknél a termékelőállítás, az üzleti szolgáltatásoknál az ügyviteli folyamatok fejlesztését helyezi a középpontba, a kiskereskedelmi cégeknél viszont inkább az ügyfélkapcsolat fejlesztésében igyekeznek előre lépni.
A cégek többségénél markánsan megjelent a munkaerőhiány, mint a 4.0-beruházásokat kikényszerítő, de legalábbis ösztönző tényező. A munkaerőhiány a helyettesítő megoldások, mint robotizálás és az automatizálás irányába tereli az erőfeszítéseket.

Üzlet 4.0 - magyarországi vállalati tapasztalatok

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 627 6

Gazdaság Logisztika

Utolért bennünket a jövő? A minket körülvevő és a vállalatok számára is elérhető technológiai megoldások örvényszerűen változnak. A változás olyan mértékű, hogy valóban indokolt az ipari forradalom legújabb hullámaként emlegetni. A robotok, az önmagukat fejleszteni képes, tanuló rendszerek és a hét minden napján, a nap minden percében hadra fogható szoftver-munkatársak immár nem a tudományos-fantasztikus irodalom, hanem a nagyvállalatok mindennapjainak szereplői.

E kötet a negyedik ipari forradalom kibontakozásának, vagyis a vállalatok digitális átalakulásának hazai tapasztalatait ismerteti. A szerzők a termelés, a kiskereskedelem, az üzleti szolgáltatások és a logisztika területéről származó 15 vállalati esettanulmányon keresztül, közel 50 vezetői és szakértői interjú alapján mutatják be a fejlett technológiai eszközök üzleti alkalmazásának útkereséseit, tanulmányozásra érdemes példáit és követendő jó gyakorlatait. A könyvben található vállalati esetek egyes konkrét fejlesztési projektek sikereinek és kudarcainak kontextusát tárják fel, miközben az ágazati áttekintések és összefoglaló tanulmányok az általánosítható tapasztalatokat, a más szervezetek és más iparágak számára is hasznosítható mintázatokat taglalják.

A szerzők többéves kutatómunkájuk során nem elsősorban magukat az Ipar 4.0 ernyőfogalom alá tartozó technológiákat igyekeztek megvizsgálni, hanem annak megértésére tettek kísérletet, hogy hogyan jelenik meg a digitális átalakulás a szervezetek stratégiájában és struktúrájában, hogyan ágyazódnak be az új megoldások működésük mindennapjaiba. A példákon át kibontakozó kép – az Üzlet 4.0 – megismerése közelebb vihet bennünket ahhoz, hogy megértsük, hogyan működnek majd a jövő szervezetei.

Hivatkozás: https://mersz.hu/uzlet-40-magyarorszagi-vallalati-tapasztalatok//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero