Tartalomjegyzék

• Nyelv, kultúra, identitás. III. Fonetika
• Impresszum
• A főszerkesztők előszava
• chevron_rightA RÖNTGENSUGÁRTÓL AZ ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓIG, AVAGY ARTIKULÁCIÓS KUTATÁSOK A 21. SZÁZADBAN
  • chevron_rightAz artikulációs vizsgálatok eredményeinek alkalmazási lehetőségei – Weidl Zsófia1,3 – Mrázik István2,3 –
    • 1. Bevezetés
    • 2. Alkalmazás az oktatásban
    • 3. Alkalmazás beszédzavarok esetén
    • 4. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_rightMondatkezdő helyzetű topik és fókusz: a magánhangzó akusztikai és artikulációs elemzése – Markó Alexandra1,2 – Bartók Márton2 – Csapó Tamás Gábor2,3 – Deme Andrea1,2 – Gráczi Tekla Etelka2, 4 –
    • 1. Bevezetés
    • 2. Anyag, kísérleti személyek és módszer
    • 3. Eredmények
    • 4. Következtetések
    • 5. Köszönetnyilvánítás
    • Irodalom
  • chevron_rightAz alapfrekvencia változása udvarláskor – Puzder Zsófia1,2 – Száraz Bettina1 – Mrázik István1,2 – Horváth Donát1– Turcsányi Ivett1– Weidl Zsófia1,2 – Bartók Márton2– Deme Andrea1,2 –
    • 1. Bevezetés
    • 2. Kísérleti személyek, nyelvi anyag, módszer
    • 3. Eredmények
    • 4. Következtetések
    • Irodalom
• chevron_rightA BESZÉDHANGZÁS VÁLTOZATOSSÁGA − BESZÉLŐK KÖZÖTTI ÉS BESZÉLŐN BELÜLI VARIABILITÁS
  • chevron_rightAz alapfrekvencia jellemzői az életkor és nem függvényében – Gráczi Tekla Etelka1,2 – Gósy Mária1,3 – Krepsz Valéria1 – Markó Alexandra2,3 – Huszár Anna1, Damásdi Nóra4 – Gocsál Ákos1,5 –
    • 1. Bevezető
    • 2. Módszertan
    • 3. Eredmények
    • 4. Következtetések
    • Köszönetnyilvánítás
    • Irodalom
  • chevron_rightÉvek múltán a zönge. Egyes zöngejellemzők változása 11 év alatt 6 férfi beszélő beszédében – Gráczi Tekla Etelka1,2 – Krepsz Valéria1 –
    • 1. Bevezetés
    • 2. Módszertan
    • 3. Eredmények
    • 4. Következtetések
    • Köszönetnyilvánítás
    • Irodalom
  • chevron_rightAlveoláris és veláris explozívák zöngekezdési ideje öregedők és fiatal felnőttek felolvasásában – Száraz Bettina –
    • 1. Bevezetés
    • 2. Kísérleti személyek, nyelvi anyag, módszer
    • 3. Eredmények
    • 4. Következtetések
    • Köszönetnyilvánítás
    • Irodalom
  • chevron_rightA karakterábrázolás szupraszegmentális és szegmentális jellemzőinek variabilitása – Huszár Anna –
    • 1. Bevezetés
    • 2. Kísérleti személyek, anyag, módszer
    • 3. Eredmények
    • 4. Következtetések
    • Köszönetnyilvánítás
    • Irodalom
• chevron_rightTEMPORÁLIS JELLEMZŐK KORPUSZALAPÚ VIZSGÁLATA GYERMEKEK BESZÉDÉBEN
  • chevron_rightSzótagszám és szóhosszúság gyermekek mondatismétlésében – Gósy Mária –
    • 1. Bevezetés
    • 2. Kísérleti személyek, anyag, módszer
    • 3. Eredmények
    • 4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_rightA beszédszakaszok és a szünetek fonetikai jellemzői 5–7 éves korban – Vakula Tímea –
    • 1. Bevezetés
    • 2. Anyag, módszer, kísérleti személyek
    • 3. Eredmények
    • 4. Összegzés, következtetések
    • Irodalom
  • chevron_rightA kitöltött szünetek jellemzői gyermekek beszédében – Horváth Viktória –
    • 1. Bevezetés
    • 2. Anyag és módszer, kísérleti személyek
    • 3. Eredmények
    • 4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_rightGyermekek önkorrekciós folyamatai spontán beszédben és felolvasásban – Bóna Judit –
    • 1. Bevezetés
    • 2. Adatközlők, anyag és módszer
    • 3. Eredmények
    • 4. Következtetések
    • Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 578 1

A kiadvány regisztráció nélkül szabadon elérhető.

A bölcsészettudományi kutatások a számítógép megjelenésével erős impulzusokat kaptak, melyek változásra, módszereinek kritikai megközelítésére ösztönözték. A betekintés vezérfonala az a fokozatosan bekövetkezett változás, mely során a kutatók hagyományközpontú gondolkodását az adatközpontú, formálisabb gondolkodás váltotta fel, egészítette ki. A szerző a kötetben azt képviseli, hogy a számítógép bevonása a kutatásba a legjobb, ami a bölcsészettudományokkal történhetett. Nemcsak azért, mert rengeteg új lehetőséget nyit meg, hanem azért is, mert a korábbi kutatásokat, módszertanokat, végső soron az egyes tudományágak határait kérdőjelezi meg.

A kötetet azoknak ajánljuk, akik érdeklődnek a bölcsészettudományi kutatások új irányai és régi problémái iránt. Azoknak, akik szerint a humán tudományok távol állnak a számítógépes, matematikai megközelítésektől és azoknak, akik szerint mindig is közel álltak hozzá.

Maróthy Szilvia irodalomtörténész, kutatási területe a reneszánsz és barokk irodalom, valamint a számítógépes filológia. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont fiatal kutatója, a Digitális Bölcsészet folyóirat alapító tagja, felelős szerkesztője.

Hivatkozás: https://mersz.hu/marothy-a-szovegtol-az-adatig//