I. A vállalat fogalma, céljai, formái

search

 

Egy álomból világmárka lesz

Amikor Sándor Szandra 2006-ban befejezte londoni divatipari tanulmányait, és hazatért Budapestre, azonnal hozzákezdett régi terve megvalósításához. Három alkalmazottal megalapította a Nanushka céget, igazi 21. századi filozófiára építve a divattervezést. Mint egy interjúban mondotta: „Én a modern ember számára tervezek, hívjuk ennek vezértípusát »Kereső«-nek, aki tiszteli a többieket, különböző kultúrájukat, fel akarja fedezni a világot és folyton új kihívásokat keres.” Bár mindig is a nemzetközi fogyasztó vonzotta, hét évig csak belföldön értékesített. A rendkívül erős nemzetközi versenyben sok buktatón kellett átvergődnie, mígnem 2016-ban teljes üzleti modellváltás következett be. Az alapító élettársa, Baldaszti Péter társtulajdonosként történő csatlakozásával családi céggé átalakult Nanushka integrálta a szárnyaló divattervezői filozófiát a dinamikus üzleti gondolkodással, kimondva, hogy a tervezői intuíciónak találkoznia kell a fogyasztói visszajelzésekkel, és figyelembe kell vennie a forgalmazási adatokat. Egyidejűleg a GB Partners kockázatitőke-cég is beszállt, és jelentős támogatást kaptak az EXIM Banktól.

Forrás: https://www.whowhatwear.co.uk/nanushka-brand-interview/slide2, letöltve: 2020. 07. 22.

 

Az EXIM befektetése előtt egy hajszál választotta el őket attól, hogy lehúzzák a rolót, aztán a Nanushka újrakezdett mindent a nulláról, és bejött nekik. Rendkívül gyors átalakulásra volt szükség az életben maradáshoz, az új partnerhez már egy teljesen új stratégiával mentek. „Olyan volt az az időszak, mintha kereket cseréltünk volna egy autón, amely közben 130-cal száguld az autópályán” – mondja Sándor Szandra. Egyedül a kreatív terület maradt meg motorként, minden más „alkatrészt” cseréltek.

Új üzleti modellre volt szükség, amelynek része volt a nagykereskedelmi partnerhálózat átalakítása: a korábbi disztribútortól mindent átvett az általuk felállított globális salescsapat. Ez jelentős terhet rótt a Nanushkára az adminisztráció terén, viszont nagyon hasznos adataik lettek a vásárlóikról. Teljes arculatváltás után idén márciusban megújult a márka webshopja is – és ez a forgalmon azonnal érződött: éves szinten tízszeresére nőtt az itt értékesített készlet.

„Láttuk, hogy ígéretesnek tartja a Nanushkát a piac, de az nem látszott korábban, hogy hogyan lesz a vállalkozás sikeres. A jó termék nagyon kis szelete a sikernek. Mindennek a helyén kell lennie. Félelmetesen kompetitív a piac, világszerte bukkannak fel versenytársak nap mint nap, durva erőfölénnyel” – mondja a cégvezető, aki szerint a váltás jó pillanatban következett be.

Itthon az oktatás csak a divattervezők képzésére fókuszál, viszont a gyártás, a cégvezetés, a sales és marketing is elengedhetetlen annak, aki márkát építeni, növekedni szeretne, és a nemzetközi piacot szólítaná meg. Az új vezetők kinevelésén túl a gyártási háttér biztosítása is jelentős feladatot jelent a cég számára. Mint Sándor Szandra, a cég alapítója mondja: kiöregedőben vannak a szakemberek, eltűnőben van a könnyűipar, és nincs utánpótlás, hiszen mindenki divattervező akar lenni, de például szabászból, modellezőből hiány van.

A magyarországi varrodák legnagyobb százalékban bérmunkát végeznek, nemzetközi márkák megrendeléseit készítik el. A hazai márkák kisebb szériáit nehezen vállalják el, mivel közben a környező országok kedvezőbb áron dolgozó varrodáival is fel kell venniük a versenyt. Ezzel szemben a Nanushka-termékek 75-80 százaléka itthon készül. A Nanushka magyar márka.

2017 november elejétől egy hónapig a párizsi Galeries Lafayette-ben voltak jelen, és szereplésük felülmúlta az áruház elvárásait, egy hét alatt elfogyott a teljes árukészlet. Most tárgyalnak a folytatásról, de Szandra nagy vágya az, hogy a világ legelső és máig egyik legnevesebb nagyáruházába, a szintén párizsi Le Bon Marchéba is bekerüljenek.

A márka új üzleti tervének része az online értékesítés erősítése is, amivel kapcsolatban számos fejlesztést terveznek. Például a ruhadaraboknál a mérettel kapcsolatos kérdésekre igyekeznek megoldást találni, májusban pedig tovább bővül a Nanushka termékpalettája kiegészítőkkel, amire már most is van kereslet.

Forrás: https://hvg.hu/kkv/20171228_nanushka_contemporary_luxus_divat_divatipar_cegportre, letöltve: 2020. 07. 22.

 

2019-ben jó évet zárt a Nanushka International, és egyre kevesebb bevétele származik a hazai eladásokból: exportértékesítésének nettó árbevétele a tavalyi üzleti évhez képest majdnem háromszorosára emelkedett. Míg a 2018-as üzleti évben a cég bevételének több mint tízszerese származott a külföldi eladásokból, ez az arány tavaly majdnem húszszorosára nőtt. Tényleg világmárka lett az álomból.

Forrás: https://hvg.hu/kkv/20200602_Majdnem_megharomszorozta_az_exportbeveteleit_a_Nanushka, letöltve: 2020. 07. 22.

Tartalomjegyzék

• Vállalatgazdaságtan
• Impresszum
• chevron_rightBevezetés
  • Előszó
  • A vállalatgazdaságtan elméleti alapjai
  • A könyv struktúrája
  • Köszönetnyilvánítás
• chevron_rightI. A vállalat fogalma, céljai, formái
  • Bevezetés
  • chevron_right1. Üzleti vállalkozás – vállalat
    • 1.1. Az üzleti vállalkozás alapvető célja
    • 1.2. A vállalat küldetése
  • 2. A vállalati működés érintettjei
  • chevron_right3. A vállalat céljai
    • chevron_right3.1. Az egyéni és a szervezeti célok
      • 3.1.1. Az egyéni célok
      • 3.1.2. A szervezeti célok
      • 3.1.3. Az egyéni és a szervezeti célok kapcsolata
    • chevron_right3.2. A tulajdonosok, menedzserek, munkavállalók – céljaik és kapcsolataik
      • 3.2.1. A tulajdonosok céljai
      • 3.2.2. A menedzserek céljai
      • 3.2.3. A munkavállalók céljai
      • 3.2.4. A vállalatkormányzás
    • chevron_right3.3. A vállalati célok
      • 3.3.1. A profitmotívum és a társadalmi felelősség
      • 3.3.2. A vállalati célstruktúra jellemzői
  • chevron_right4. A vállalkozások szervezeti keretei
    • chevron_right4.1. A vállalkozási formák tulajdonlási szempontból
      • 4.1.1. Az egyéni vállalkozás
      • 4.1.2. A társaságok
      • 4.1.3. A részvénytársaságok
    • chevron_right4.2. Vállalatok alapítása és megszűnése
      • 4.2.1. Vállalatok alapítása
      • 4.2.2. Vállalatok megszűnése
  • chevron_right5. Vállalatelméletek
    • 5.1. A fogalmi keret
    • 5.2. A standard mikroökonómia vállalatfelfogása
    • 5.3. A tranzakciós költség elmélet
    • 5.4. A megbízó–ügynök elmélet
    • 5.5. Az evolucionista vállalatelméletek
    • 5.6. Az érintettelmélet
    • 5.7. Az erőforrás-alapú vállalatelmélet
    • 5.8. A vállalat magatartási elmélete
    • 5.9. A vállalkozói elmélet
    • 5.10. További vállalatelméleti megközelítések
    • 5.11. Vállalatelméletek és vállalatgazdaságtan
  • Összefoglalás
  • Fogalmak
  • Ellenőrző kérdések
  • Feladatok
• chevron_rightII. A vállalat helye a társadalmi rendszerben
  • Bevezetés
  • chevron_right1. A vállalat társadalmi szerepe
    • 1.1. Koordinációs mechanizmusok
    • 1.2. A tranzakciós költségek és a koordináció
    • 1.3. A társadalmi szükséglet és a fogyasztói igény
    • 1.4. Az érintettek és a koordinációs mechanizmusok
    • 1.5. A globális gazdaság koordinációja
  • chevron_right2. A piac és a piaci viszonyok
    • chevron_right2.1. A piacok jellemzői – piactípusok
      • 2.1.1. A hatékony piac
      • 2.1.2. Keresleti-kínálati viszonyok: a nyomásos és a szívásos piac
      • 2.1.3. A piaci struktúra és hatása a versenyre
      • 2.1.4. A piacok földrajzi kiterjedése
    • 2.2. Árupiacok és erőforráspiacok
    • chevron_right2.3. A piacra való belépés és kilépés a piacról
      • 2.3.1. A piacra lépés korlátai
      • 2.3.2. Kilépés a piacról
    • chevron_right2.4. Verseny és együttműködés a piacon
      • 2.4.1. A verseny
      • 2.4.2. Az együttműködés
      • 2.4.3. A vállalati hálók
    • 2.5. A piac társadalmi szerepe
  • chevron_right3. Az állam gazdasági szerepe
    • 3.1. Az állam és intézményrendszere
    • chevron_right3.2. Az állami gazdaságirányítás
      • 3.2.1. Gazdasági mechanizmus és gazdaságpolitika
      • 3.2.2. Az állami szerepvállalás és a vállalatok
    • 3.3. Az állam gazdasági szerepvállalásának tendenciái napjainkban
  • chevron_right4. További külső érintettek – a „felelős vállalat” koncepció
    • 4.1. Helyi közösségek és önkéntes állampolgári szerveződések
    • 4.2. Az üzleti szféra és a természeti környezet
    • chevron_right4.3. A felelős vállalat
      • 4.3.1. A társadalmi felelősség megjelenése a gazdaságban
      • 4.3.2. A vállalat társadalmi felelősségvállalása
  • chevron_right5. Vállalati gazdálkodás a múltban és a mai üzleti világban
    • 5.1. A vállalati gazdálkodás fejlődése
    • 5.2. Az üzleti világ jellemzői napjainkban
    • 5.3. Az üzleti világ változásainak meghatározó tényezői
  • Összefoglalás
  • Fogalmak
  • Ellenőrző kérdések
  • Feladatok
• chevron_rightIII. A vállalat tevékenységi rendszere
  • chevron_right1. A tevékenységi rendszer és a stratégia: az alapok
    • Bevezetés
    • chevron_right1.1. A vállalati működés stratégiai alapjai
      • 1.1.1. A stratégia szerepe és tartalma
      • 1.1.2. A formális stratégia
    • 1.2. A külső és belső tevékenységek integrációja
    • Összefoglalás
    • Fogalmak
    • Ellenőrző kérdések
    • Feladatok
  • chevron_right2. Marketing
    • Bevezetés
    • chevron_right2.1. A marketing és a marketingstratégia
      • 2.1.1. A fogyasztói igény
      • 2.1.2. A marketingstratégia alapkérdései
    • chevron_right2.2. A marketingmix
      • 2.2.1. A négytényezős marketingmix
      • 2.2.2. A marketingmix továbbfejlesztett változatai
    • Összefoglalás
    • Fogalmak
    • Ellenőrző kérdések
    • Feladatok
  • chevron_right3. Az innováció
    • Bevezetés
    • chevron_right3.1. Az innováció tartalma és természete
      • 3.1.1. Az innováció tartalma
      • 3.1.2. Az innováció megjelenési formái
    • chevron_right3.2. Az innovációs stratégia
      • 3.2.1. Az innováció környezete
      • 3.2.2. Az innovációs stratégia összetevői
      • 3.2.3. A sikeres innovációs stratégia
      • 3.2.4. Innováció és szervezet
      • 3.2.5. Innováció a kifejlett és az új vállalatnál
    • chevron_right3.3. Az innováció folyamata
      • 3.3.1. A szervezeti innováció
      • 3.3.2. A technológiai innováció
      • 3.3.3. A termékinnováció
    • 3.4. Az innováció mint versenytényező
    • Összefoglalás
    • Fogalmak
    • Ellenőrző kérdések
    • Feladatok
  • chevron_right4. Az emberi erőforrás menedzsmentje
    • Bevezetés
    • 4.1. Az emberierőforrás-gazdálkodás tartalma
    • chevron_right4.2. A munkaerő-gazdálkodás környezeti tényezői
      • 4.2.1. A főbb környezeti tényezők
      • 4.2.2. Az emberi erőforrás felértékelődése, differenciálódása
    • chevron_right4.3. Az emberierőforrás-gazdálkodás stratégiája
      • 4.3.1. Az emberierőforrás-menedzsment stratégiai fókuszai
      • 4.3.2. Az emberi erőforrások tervezése
    • chevron_right4.4. Az emberierőforrás-gazdálkodás tevékenységei
      • 4.4.1. A munkaerő-szükséglet meghatározása
      • 4.4.2. A munkaerő alkalmazása: felvétel és elbocsátás
      • 4.4.3. A munkavégzés és az emberi erőforrás fejlesztése
      • 4.4.4. Motiváció, bérezés, ösztönzés
    • 4.5. Az érdekegyeztetés és a szakszervezetek
    • Összefoglalás
    • Fogalmak
    • Ellenőrző kérdések
    • Feladatok
  • chevron_right5. Az információ és a tudás menedzsmentje
    • Bevezetés
    • chevron_right5.1. A tudás fogalma
      • 5.1.1. A tudás jellemzői
      • 5.1.2. Egyéni és szervezeti tudás
    • 5.2. A tudásmenedzsment és stratégiája
    • chevron_right5.3. A tudásmenedzsment megvalósítása
      • 5.3.1. Az információ fogalma és vállalati szerepe
      • 5.3.2. Döntés, információ, szervezet
      • 5.3.3. Az információrendszer
    • 5.4. A kontrolling
    • 5.5. Az elektronikus üzletvitel és kereskedelem
    • Összefoglalás
    • Fogalmak
    • Kérdések
    • Feladatok
  • chevron_right6. Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje (logisztika, termelés, szolgáltatás)
    • Bevezetés
    • chevron_right6.1. Az értékteremtő folyamatok természete
      • 6.1.1. Az értékteremtő folyamatok tartalma és struktúrája
      • 6.1.2. Az értékteremtő folyamatok eredményességi kritériumai
    • chevron_right6.2. Az ellátási láncok
      • 6.2.1. A partnerkapcsolatok jellege és típusai
      • 6.2.2. Az ellátási lánc hatékonysága
    • chevron_right6.3. Termelés és szolgáltatás
      • Bevezetés
      • 6.3.1. A termelés és a szolgáltatás típusai
      • 6.3.2. A termelési stratégia
      • 6.3.3. A termeléstervezés és a végrehajtás
      • 6.3.4. Karcsú értékfolyam, karcsú termelés (Lean management)
    • chevron_right6.4. A logisztikai stratégia
      • 6.4.1. A logisztikai rendszer és szerkezete
      • 6.4.2. A logisztikai stratégia
      • 6.4.3. A logisztikai rendszer működése
    • Összefoglalás
    • Fogalmak
    • Ellenőrző kérdések
    • Feladatok
  • chevron_right7. Vállalati pénzügyek
    • Bevezetés
    • chevron_right7.1. A befektetők és a vállalat értéke
      • 7.1.1. A befektetők és motivációik
      • 7.1.2. A vállalat értékét meghatározó tényezők
    • chevron_right7.2. A vállalat pénzügyi stratégiája
      • 7.2.1. A befektetési stratégia és a tőkeköltségvetés
      • 7.2.2. A finanszírozás és stratégiája
      • 7.2.3. A kockázat és kezelése
    • chevron_right7.3. A vállalat pénzügyi rendszerének működése
      • 7.3.1. A pénzügyi elemzés
      • 7.3.2. A pénzügyi terv készítése
    • 7.4. Költséggazdálkodás
    • Összefoglalás
    • Fogalmak
    • Ellenőrző kérdések
    • Feladatok
• chevron_rightIV. A vállalat stratégiája
  • Bevezetés
  • chevron_right1. Az üzleti modell és a stratégia
    • 1.1. Célok, funkciók, modellek
    • 1.2. Az üzleti modellek szerkezete
    • 1.3. Az üzleti modelltől a stratégiáig
  • chevron_right2. A vállalati stratégia tartalma
    • chevron_right2.1. A vállalati stratégia szintjei
      • 2.1.1. A vállalati szintű stratégia
      • 2.1.2. Az üzleti egységek stratégiája
    • chevron_right2.2. A stratégia megközelítései
      • 2.2.1. A vállalkozói megközelítés
      • 2.2.2. Az adaptív megközelítés
      • 2.2.3. A tervezői megközelítés
      • 2.2.4. A stratégiamegközelítések összevetése
  • chevron_right3. A stratégiai menedzsment folyamata
    • chevron_right3.1. A helyzetelemzés
      • 3.1.1. A küldetés kapcsolata a stratégiával
      • 3.1.2. A környezeti kihívások
      • 3.1.3. A vállalati képességek értékelése – a SWOT-elemzés
    • chevron_right3.2. Megvalósítás és visszacsatolás
      • 3.2.1. Erőforrás-biztosítás és erőforrás-elosztás
      • 3.2.2. Stratégia és szervezet
      • 3.2.3. Stratégia és vezetés
      • 3.2.4. Ellenőrzés, visszacsatolás, kontrolling
    • 3.3. Stratégiai menedzsment vállalkozói és adaptív megközelítésben
    • 3.4. A stratégiai szövetségek
  • chevron_right4. A vállalati stratégiák néhány osztályozási lehetősége
    • 4.1. Stratégiatípusok a működési kör változtatásának iránya és dinamikája szerint
    • 4.2. Stratégiatípusok a környezettel való kölcsönhatás jellemzői szerint
    • 4.3. Stratégiatípusok orientáció szerint
    • 4.4. Stratégiatípusok a környezet előrejelezhetősége és befolyásolhatósága szerint
    • Összefoglalás
    • Fogalmak
    • Ellenőrző kérdések
    • Feladatok
• Irodalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 589 7

A könyv a vállalatok működésének elvi alapjait és ezek gyakorlati következményeit tárgyalja. Azokra a szemléleti és stratégiai alapokra támaszkodik, amelyekre a legjobb vállalati gyakorlat épül a fejlett országokban. A vállalatot nem pusztán gazdasági egységként, hanem a mai társadalmak egy alapvető fontosságú intézményeként fogja fel. Ennek megfelelően az üzleti tevékenységet korunk meghatározó folyamataiba és jelenségeibe ágyazza, így a könyv mondanivalójában végig jelen vannak a fenntarthatóság, a globalizáció, a digitalizáció, a tudás és a társadalmi felelősség szempontjai.

A megközelítés alapjául választott felsővezetői nézőpontból mutatja be a környezethez illeszkedő, sőt azt befolyásoló vállalati stratégia jellemzőit és az ennek megvalósítására szolgáló folyamatokat. A kifejtés alaptétele, hogy a vállalat társadalmi funkciója közvetlenül egy kettős értékteremtést célzó folyamatban valósul meg: egyszerre, egyazon folyamatban kell értéket teremtenie a fogyasztó és a tulajdonos számára, a fenntarthatóság és az etika szempontjainak szem előtt tartásával. A könyv törzse ennek a folyamatnak az összetevőit: a marketinget, az innovációt, az emberi erőforrás és a tudás menedzsmentjét, a termelés-szolgáltatás-logisztika folyamatait és a pénzügyi funkciókat tárgyalja.

A könyv ezen hatodik, lényegesen átdolgozott kiadása (nyolcadik változata) tükrözi a globális gazdaságban és az üzleti világban az elmúlt években bekövetkezett változásokat, amelyek a korábbi időszakokhoz képest talán még intenzívebbek voltak. Az előző kiadásokhoz képest növeltük, és a fő szöveggel még szervesebb kapcsolatba hoztuk a hazai és nemzetközi gyakorlatból származó szemelvényeket.

A könyv eddigi változatait mintegy negyvenezren tanulmányozták, egyetemi hallgatók, vállalatvezetők, kutatók egyaránt hasznosnak találták. Az új kiadást azoknak is fegyelmébe ajánljuk, akik az előzőek valamelyikét olvasták, de lépést akarnak tartani az üzleti világ gyors változásaival.

Hivatkozás: https://mersz.hu/chikan-vallalatgazdasagtan//