A genetikai eredetű hipertrófiás kardiomiopátia (genetikus szívizombetegség) a szívizom egyéb hajlamosító tényezői (pl. magas vérnyomás, aortabillentyű-szűkület) nélkül is balkamra- túltengéshez vezet. Már a fiatal populációba tartozó (30. életév alatti) versenysportolókban is előforduló, a tünetmentes sportolókban szintén igen ritkán fellépő hirtelen szívhalál kialakulásának körülbelül 30%-áért tehető felelőssé. Felderítésében az EKG helyes értelmezése és az ehokardiográfia (szívultrahang) játszik jelentős szerepet. A kór számos genetikai formáját ismerjük, azonban ezek genetikai igazolása rendkívül költségigényes, de már hazánkban is lehetséges. A másik, elsősorban a Földközi-tenger térségében gyakoribb, hirtelen szívhalált okozó kórkép az aritmogén jobb kamrai kardiomiopátia (ARVD), mely, ha gondolunk rá, MRI-vizsgálattal nagy valószínűséggel kiszűrhető. Újabban az elhúzódó, nagy mozgásterheléssel (15–25 MET) járó extrém sportokban igazolták, hogy az ARVD-vel morfológiailag teljesen megegyező balkamra-túltengés alakulhat ki, azonban az ARVD genetikailag ezekben az esetekben nem igazolható (szerzett ARVD). A szívizombetegségek nem kevésbé ritka formái az elsősorban víruseredetű szívizomgyulladások (miokarditiszek), melyek idejében fel nem ismert esetben krónikus, szívelégtelenséggel szövődött formába mehetnek át. Ehhez hasonló kórképek a krónikus perikarditiszek (szívizomgyulladások) és perimiokarditiszek is.