Az intenzív sport – elsősorban az adott sportágnak megfelelő heveny kardiovaszkuláris hatásai miatt (1. ábra) – meglévő betegségek esetén fokozza a hirtelen szívhalál kockázatát. A sportolók hirtelen halálának incidenciája 1–3/100 000 sportoló/év. A tragédiák mögött nagyrészt fel nem ismert szívbetegség áll. A sportoló fiatalok hirtelen szívhalálát elsősorban szívizombetegségek, a szív elektromos aktivitásának betegségei vagy frissen kialakuló szívizomgyulladás okozzák. Klasszikus koronáriabetegség vagy szívinfarktus a 35 éves kor alatti sportolók esetében ritkán alakul ki, de az esélye nem nulla. Hazánkban a sportorvosi engedély 18 éves kor alatti és 65 éves kor feletti sportolók esetében fél évig, 18–65 éves kor között pedig egy évig érvényes. A vizsgálati protokoll alapvető elemei az európai gyakorlatban: családi és egyéni egészségügyi kérdőív kitöltése és értékelése; fizikális vizsgálat (szív-tüdő hallgatózása, esetleges Marfan-betegség jeleinek vizsgálata); testmagasság; testtömeg; nyugalmi vérnyomás és nyugalmi pulzus meghatározása; valamint 12 elvezetéses nyugalmi EKG értékelése. A versenysportolók nagy többsége 18 éves kor alatti, akikben a nyugalmi vérnyomás elfogadható normál értékét a kor, nem és testmagasság befolyásolja, vagyis egészségesen a felnőttekéhez képest alacsonyabb vérnyomásuk van. A sportorvosi vizsgálat során készül nyugalmi EKG, ami sportolók esetében több olyan normál sporttal összefüggő eltérést is mutathat, amelyek nem sportoló személyek esetén felvethetik kóros eltérés gyanúját. Ilyenek például az inkomplett jobb Tawara-szár-blokk, a J pont-eleváció vagy a bradikardia, ami panaszmentes esetben, állóképességi sportolóknál 30/perces is lehet.